Ha a hónap első péntekje, akkor Időgép! A Magyar Hang április 1-jén megjelenő történelmi mellékletében az alábbi izgalmas témákról olvashat:
„Őszintén akarta a békét, ezért gyűlölte a világ...” – Száz éve, 1922. április 1-jén halt meg az utolsó magyar király, IV. Károly, aki neveltetéséből adódóan merőben szokatlan, már-már demokratikus elképzelések mentén vezette országát. A rövid életű, rövid ideig trónon lévő uralkodót 2004-ben avatta boldoggá II. János Pál. Fia a XX. század legsikeresebb, legműveltebb trónfosztottja, Habsburg Ottó volt.
„A nő is ember” – Száz éve halt meg az első magyar orvosnő, Hugonnai Vilma, aki külföldön szerzett diplomáját évtizedekig nem használhatta Magyarországon. A grófnő legalább annyit tett az orvostudományért, mint a nők jogaiért, és végül hazájában is sikerült elismerést kivívnia.
Ahmat sila – Ukrajnában az oroszok ellen és az oroszok oldalán, illetve egymás ellen is harcolnak csecsenek. A különös helyzetnek több évszázadra nyúló történelmi okai vannak. Hogy melyek ezek, azt magyarázza el történész vendégszerzőnk írása.
Országgyűlési választás Nyáregyházán, 1971-ben – Egy kép anatómiája rovatunkban egy bő ötven évvel ezelőtti voksoláson készült felvétel alapján magyarázzuk el, miért nem kellett izgulni az eredmény miatt, amíg csak a Hazafias Népfront egyetlen jelöltjéből lehetett "választani". Előkerülnek lelkes úttörők és a meglehetősen egyszerű költészetet űző, vonalas Váci Mihály is.
„Csak a párt irányításával” – Talált tárgy rovatunkban a Kossuth Könyvkiadó 1962-ben megjelent gyöngyszemét, a Pártdokumentumok az ideológiai és a kulturális munkáról című kötetet mutatjuk be. Mint a hajdani könyvtári könyvben található kölcsönzőcédulából kiderül, túl sokan nem vették ki a Társadalmi Szemle, a Kortárs, a Pártélet és a Népszabadság hasábjain megjelent írásokból válogató gyűjteményt, akik viszont igen, azok elmerülhettek a felszabadulás utáni magyar irodalom és a lenini pártosságért folyatott filozófiai gondolatok elemzésében.