Újra eltelt egy hónap, ismét jelentkezik a Magyar Hang havonta jelentkező történelmi melléklete, az Időgép! Plusz négy oldalon a november 5-én megjelent lapban.
November 5-én megjelenő mellékletünkben M. Kiss Sándor és Rainer M. János történészeket kértük meg, értékeljék pro és kontra Nagy Imre tevékenységét, a forradalomban, illetve az az előtti magyar politikában betöltött szerepét. A miniszterelnök megítélése az utóbbi években heves viták tárgya. „Előfordul, hogy az ideológiák lehámozása a múlt szereplőiről azok rehabilitálásához vezet, ahogy történt az Görgey esetében, máskor a feddhetetlen jellemekről lassan lefoszlanak a rájuk aggatott érdemrendek, így azok emberi mivoltukban, a maguk gyarlóságaival, kényszerpályáival terhelten mutatkoznak meg. Nagy Imre emlékezete az elmúlt években az utóbbi utat járta be” – mondja cikkünkben M. Kiss Sándor, míg Rainer M. János arra hívja fel a figyelmet, hogy míg a Fidesz értelmiségi holdudvarának egy része válogatott jelzőkkel gyalázza Nagy Imrét, Orbán Viktor „nem állt be a hazaárulózó, padláskisöprőnek, kitelepítőnek, besúgónak tendenciózusan és egyoldalúan bélyegző szólamba”.
Perczel Olivér történésszel készített interjúnkban hazánk egy részének 1919-es románok általi megszállásáról beszélgettünk. A Clio Intézet kutatójának egy legerősebb állítása: „Legalább 1350 halálos áldozata volt a román megszállásnak. Több mint a vörös- és a fehérterrornak együttvéve.”
Kép anatómiája rovatunkban egy 1956. október 30-án a budapesti Móricz Zsigmond körtéren készült fényképet elemzünk. Kiderül például, ki és hogyan adta ki a Magyar Szabadság című lapot, és az is, miért érdemes besétálni a tér egyik házának udvarába.
E havi talált tárgyunk egy vállfa, amely a Május 1. Ruhagyár Elegant márkáját hirdeti. Tudta, hogy a szocialista konfekció remekeit Svédországban, Svájcban, Kanadában és Japánban is vásárolták?
Időgép – a Magyar Hang történelmi melléklete, titkok, történetek, tanulságok a huszadik századból.
