Történelmi arany, Tandori hiánya és az élet hat lábon – Ismét itt a Budai Hang

Történelmi arany, Tandori hiánya és az élet hat lábon – Ismét itt a Budai Hang

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Mi követi az elsöprő sikert? Örömmámor, általános ováció és hosszú pihenés? Ezek is, természetesen, ám mindenekelőtt kiüresedés, amivel a bajnokoknak a diadal után meg kell küzdeniük. Szilágyi Áron kardozó Tokióban történelmi tettet hajtott végre: győzelmével ő lett az első férfi vívó, aki három egyéni olimpiai aranyat nyert. A Budai Hangnak adott interjújában a sportoló elmondta, a nagy versenyek után mindig elveszti a talajt a lába alól, és ez most sem történt másként. – Mindhárom olimpiai győzelmem után előjött ez az érzés. De ez természetes, hiszen egy nagy megmérettetés előtt hónapokig vagy évekig egyetlen cél lebeg a szemem előtt, annak rendelem alá az életemet. Amikor vége a versenynek, a mindennapjaimat addig meghatározó keretrendszer hirtelen eltűnik – fogalmazott Szilágyi Áron, aki azt is elárulta, hogy miért tartják a riválisai különcnek, hogy valaha is elhagyná-e Budát, hogy meddig folytatja a pályafutását, és hogy mi lesz a negyedik arannyal három év múlva, Párizsban.

És a történelmi arany után sem adjuk lejjebb: a legújabb Budai Hangban egy páratlan természeti csoda, a Molnár János-barlang, valamint annak bejáratánál pusztuló Népgőzfürdő történetével is megismerkedhetnek. A több mint másfél évszázada felfedezett, ám még mindig nem teljesen feltárt barlangot a Lukács-fürdőt is tápláló karsztvizek alakították, termeibe azonban jelenleg csak képzett búvárok „léphetnek”, a nagyközönség képeken élvezheti a látványt. Mivel azonban itthon nincs világraszóló csoda mutyi nélkül, a II. kerületi természeti képződmény sem mentes a gyanús ügyektől, ezekről a barlang vagyonkezelőjét, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságot is megkérdeztük, de válaszukra hiába vártunk.

A fűtési szezon elején, és az európai energiaválság közepén a hatékonyság és a korszerűsítés kérdése aktuálisabb nem is lehetne. A mellékletben megnéztük, hogy a budai lakótelepek és a régi bérházak fűtési rendszere és szigetelése milyen állapotban várja a mínuszokat.

Az akadálymentesítés korántsem csak a kerekesszékkel közlekedők számára fontos – derül ki a Budai Hangból. Idősödő társadalomban élünk, ahol az időskorral járó mozgásszervi megbetegedések egyre gyakoribbak lesznek, így a budai önkormányzatok az akadálymentes, balesetveszélyt csökkentő megoldások sokkal szélesebb társadalmi rétegeket fognak elérni, mint pusztán a mozgáskorlátozottakat. Ehhez azonban az állam támogatására is szükség lenne, hiszen a kerületek önerőből nem képesek minden akadályt elhárítani.

Van egy kis üzlet a Kolosy tér környékén, amely Krúdy világát csempészi vissza a Óbudára. Az RH+ Delicates tulajdonosai a régi szatócsboltokhoz, a New Yorkra jellemző delikáteszekhez hasonló üzletet képzeltek el maguknak. Olyan helyet, ahol kávéval lehet kezdeni a napot, délben komótosan megebédelhetünk, a munka után pedig bevásárolhatunk az esti vacsorához. A terv megvalósításában még a járvány sem állíthatta meg őket.

Tudják ki az a (posztmodern) költő, akit a halálakor a kedvenc kocsmája búcsúztatott? Tandori Dezső, a magyar irodalom legendás alakja, akinek a Vízivárosban kijelölt hiánya pontos útvonalat járt be: „Hajnalban kelt, a madaraival. Elindult a szokásos szlalomjára a városban, reggel 9-kor már hazafelé, a célegyenesben jött be hozzánk. Lóversenyekről, Párizsról, vagy a Guernsey-i fontról éppúgy tudtunk beszélgetni, mint a TOP10-ről a magyar irodalomban” – emlékezett a költőre 2019 februárjában a Lánchíd Söröző. És az I. kerületi Virág Benedek Házban, októberben nyílt Hiányzásra kijelölt hely című kiállítás kapcsán emlékezik rá és feleségére, Tandori Ágnesre a Budai Hang is.

A kutyás mindig lát, mindig hall valamit, mindig tapasztal, a kutyással mindig történik valami – írta Bächer Iván Hatlábú című novelláskötetében. Kutyásnak lenni valóban életforma, de a gazdák sokszor megfeledkeznek azokról, akik valamilyen okból nem szeretik, vagy tartanak a négylábúaktól. Az ebek, a kutyatulajdonosok és a nem kutyások békés együttélését szeretnék elérni a budai kerületek is: képzések, fórumok és kutyás etikett segíthet elkerülni a konfliktusokat. 

Mindez a legújabb Budai Hangban, a november 19-én megjelent Magyar Hang 8 oldalas mellékletében!

Fizessen elő a Magyar Hangra!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Keresés

Árnyék podcast – Háború és béke IKEA-színekben