Újonnan indult, Rakpart című rovatunkban urbanisztikai, városaink jövőjével foglalkozó elemzéseknek, interjúknak, vitáknak adunk teret. Dugódíj, hajléktalanság, füstölgő metró, megközelíthető Duna-part vagy akár politikai adok-kapok? Ezeknek a témáknak nálunk mind helye van. A külsős szerzőktől megjelenő írások – a fórum jellegből adódóan – nem feltétlen tükrözik a szerkesztőség álláspontját.
Mindig öröm, ha valakinek egy kérdés valóban szívügye és számon kéri a reménybeli városvezetőkön ennek kezelését. Annak már kevésbé lehet örülni, ha valaki úgy kritizálja egy politikai riválisának az álláspontját, hogy azzal nincs is igazán tisztában.
Pitz Dániel cikkében a légszennyezettségről, mint alapvető fontosságú kérdésről beszél, hiszen évente 14 ezer ember haláláért felelős a szennyezett levegő. Nyilvánvalóan Karácsony Gergely számára is kiemelten fontos ez az ügy, ezért is került 10 pontos programjának a 2. helyére és ezért indítja útjára Zugló Önkormányzata a Zugló és térsége levegőminőségének javítását szolgáló AWAIR (Awareness Air Pollution) projektjét, amelynek keretében feltérképezik, hogy a közös légszennyezési területre eső településeken milyen szabályozás működik, milyen levegőminőség-védelmi programok, kezdeményezések vannak.
Mint tudjuk a légszennyezettség nagyjából 70 százalékban a korszerűtlen fűtési rendszerek és 30%-ban a (korszerűtlen, fosszilis, leginkább diesel üzemanyagú) gépjárművek terheléséből adódik. Azért tud feldúsulni, mert a városi szélfolyosók egy része elépült, így nem képes áttisztítani a város levegőjét, és a szálló port megkötni képes zöldfelületek aránya nagyon kevés. Egy radikálisan légszennyezés-ellenes programnak tehát egy komplex kérdéskör valamennyi szegmensét kezelnie kell.
Fogy a levegő | Magyar Hang
Az életet választják a budapestiek vagy az újra és újra felbukkanó szerencselovagokat?
Karácsony Gergely programja éppen ezért a városi zöldfelületek megújítása mellett a fűtéskorszerűsítést és (nyugat-európai tapasztalatokra alapozva) a diesel-járművek használatának visszaszorítását helyezi a légszennyezés csökkentésének középpontjába. Ez utóbbihoz szorosan kapcsolódik a motorizálatlan közlekedési módok támogatása, a gyaloglás és a kerékpározás térnyerése a gépkocsik használatával szemben. Mivel nemcsak a belvárost, hanem a főváros egészét fontosnak tartja, ezért olyan városfejlesztésben gondolkodik, amelyben jelentősen csökken az ingázás, közösségi funkciókkal és szolgáltatásokkal teli kisebb városközpontok jönnek létre, ahol sétálva elérhető munkahely, iskola, orvosi rendelő stb., így nem kell átutazni az egész városon.
Ráadásul célja fejleszteni, minél többek számára vonzóvá és megfizethetővé tenni a közösségi közlekedést, ezáltal a nem autóval történő utazások részarányát növelni – mindezt 16 alpontban részletezi a közlekedésről szóló fejezetben. Tehát egy szmogriadó esetén nem váltanak tömegek közösségi közlekedésre, hiszen eleve sokkal kevesebben kényszerülnek messzire utazni és eleve sokkal kevesebben használnak autót a városi utazásaikhoz.
A légszennyezéssel kapcsolatos intézkedési javaslatok 9 pontja közül csak egy a szmogriadó rendelet felülvizsgálata és újragondolása, de ez nyilván csak egy olyan intézkedéssor lehet, amely kiszámítható, tervezhető és működőképes minden budapesti számára, amelynek része a széleskörű tájékoztatás és nemcsak a lakosságra ró kötelezettségeket, hanem például melléteszi a járatok sűrítését. A legfontosabb cél tehát a szmog megelőzése. Ha viszont itt a szmog, akkor nem lehet csak a belvárosban élőkre gondolni, és határozott, radikális intézkedésekre van szükség mindannyiunk (például gyermekeink, idős szüleink) egészsége érdekében – biztos vagyok benne, hogy ebben egyetértünk Pitz Dániellel. Az viszont egyáltalán nem világos, miért jobb egy áruszállítónak vagy szolgáltató kisvállalkozónak, ha a város adott területeire sohasem hajthat be, mintha csak szmogriadó esetén nem.
Puzsér Róbert: Megosztó vagyok, de a programom nem az | Magyar Hang
A Tarlós István által képviselt, vasbetonban és robbanómotorban reprezentálódó Budapestet kívánom leváltani – mondta a Magyar Hangnak a főpolgármesternek készülő publicista. Interjú.
A behajtási díj (népszerű nevén a dugódíj) egy igen fontos közlekedésszervezési eszköz. Három célja lehet illetve három területen jelentkezik a hatása. Elsősorban – mint a neve is mutatja – a közlekedési terhelés csökkentése, a csúcsidőszakok tompítása a célja. A dugódíj átgondolt bevezetése átjárhatóbb utakat, gyorsabb közlekedést, a napi forgalom egyenletesebb eloszlását eredményezheti. Másodsorban a lég- és zajszennyezettség csökkenése, végül pedig forrásteremtés a közlekedési rendszer fenntartásához, fejlesztéséhez. Fontos látni ugyanakkor, hogy a nagyon sikeres és radikális stockholmi dugódíj mindössze 10 százalékos levegőminőség javulást eredményezett.
Nem értem viszont, miért írja, hogy Karácsony Gergely nem akarja bevezetni a dugódíjat – a programban ez szerepel: Társadalmi vitát indítunk a korszerű és emberközpontú közlekedés feltételeiről, többek között a behajtási díjról. Stockholm példáját követve az ideiglenes bevezetés után népszavazással döntünk a fennmaradásáról. Egy jó dugódíj nem sarc, hanem a gyorsan járható utak, azaz a szolgáltatás ellenértéke. Egy jó dugódíj nemcsak egyes területeket véd, hanem a város egészére hatással van, elsősorban nem korlátoz, hanem differenciál, döntési lehetőséget kínál és megfizetteti a közjavak (levegő, út stb.) használatát. Mivel a terv egyértelmű, az EU-nak nincs oka bírságolni. Viszont lesz oka az uniós támogatásokkal közvetlenül hozzájárulni Budapest környezetbarát fejlődéséhez, mert Karácsony Gergely a zuglói gyakorlatban bevált, EU támogatással megvalósuló projekteket kíván főpolgármesterként is indítani.
Karácsony Gergely: Én tudom legyőzni Tarlós Istvánt | Magyar Hang
„Nehezen tudom elképzelni, hogy az előválasztás után fennmaradjon a rivalizálás az ellenzéki oldalon” – mondja a Párbeszéd politikusa. A teljes interjú.
Miután a szmog nagyobbrészt az elavult fűtési módok és a szegénységgel összefüggő fűtési szokások miatt alakul ki, ezért a légszennyezés csökkentésének legfontosabb eszköze a fűtéskorszerűsítés, amely nemcsak kevesebb füstöt, de kisebb rezsit is jelent a családoknak. Jelenleg a legnagyobb légszennyezés nem a belvárosban van, hanem a külső kerületekben és az agglomeráció településein. Tehát hiába sétál mindenki a vendéglőkkel és színházakkal teli belvárosban, ha közben az autókat és a velük kapcsolatos problémákat kiszorítottuk az amúgy is szmogos átmeneti zónákba, és nem nyújtunk élhető jövőképet a külső kerületek és az agglomeráció számára is.
Mi a Párbeszédben valóban hiszünk a párbeszédben és állunk minden szakmai vita elé, főleg azokkal, akik velünk együtt egy zöldebb, élhetőbb Magyarországot szeretnének.
A szerző a Párbeszéd fővárosi képviselője
