Lassan csak azok a tevékenységek hordoznak elfogadhatatlan járványügyi kockázatot, amelyek a kormányra nézve kellemetlen következményekkel járhatnak, legyen az helyi népszavazás vagy pedagógussztrájk. Minden más megengedett.
Koffein
A Kétfarkú Kutya Párt eközben, bár létező szervezet, de küszködik az aláírok összegyűjtésével.
Csak veszíthetünk azzal, ha hagyjuk magunkat berántani ebbe a logikába, és minden oroszellenes információt, nyilatkozatot azonnal készpénznek veszünk.
„A mi városunk, a mi Völnerünk, én nem tudom őtet elítélni. Komolyan nem tudom, na.”
Vidéki orvosok, ápolók, falusi tanítók, helyben élő családi gazdálkodások nélkül mit sem érnek a festékszagú termek. Ha ők egyszer végleg eltűnnek, meghal a vidék.
Ha van még néhány elvesztegethető évtizedünk, ha az utánunk jövő generációk jövőjét is szeretnénk elzálogosítani, folytatódjék a körtánc!
A Gulyás Gergely által vezetett, a 2006-os rendőri jogésrtéseket vizsgáló albizottság állami kitüntetésre javasolta a Magyar Helsinki Bizottságot és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ)-t.
Fidesz-Magyarországon még egy járványhelyzetben is csak narancsfarokkal ellátott, központilag engedélyezett tudósítások jelenhetnek meg kishazánk skanzenkórházairól.
A véleményállításokat vádolják dezinformáció terjesztésével, miközben a tegnap még összeesküvés-elméletnek elkönyvelt állításokról derül ki, hogy lehet valóságalapjuk.
A háborús retorika már nem csupán metafora, s ahol élet-halál harcot kell vívni, ott lényegében minden eszköz megengedett, igazán szabályok sincsenek.
Jön az EBESZ megfigyelni a választásokat, de van valami, amit revizoraik nem fognak meglátni. Vagy megérteni. Arra a szórólapra gondolok, amit a minap Hadházy Ákos tett ki a közösségi oldalára.
Ja, amúgy ha kormánypárti olvasó vagy, akkor a Schadl név semmit sem fog mondani neked, keress rá bátran a Google-ban.
Érthetetlen, hogy a kormány miért nem mutatott legalább a járványhelyzetben több empátiát. Ez épp oly logikus lett volna, mint amilyen a most kirobbanó felháborodás.
Az említett blogbejegyzésre január elején már felhívták a sajtó figyelmét. Szerencsére akkor senki nem vette komolyan a dolgot, egy hónap után viszont terjedni kezdett a képtelenségeket állító iromány.
Mi lenne, ha mi akarnánk megszabni bármely szolgáltatónak, mikor fizetünk, mikor nem, s mennyire érdekelné azt, hogy mondjuk éppen nem működik a számítógépünk.