A koronavírus Trianonja

A koronavírus Trianonja

Fertőtlenítést végeznek az erdélyi Csíkszereda bölcsődéjében 2020. március 11-én (Fotó: MTI/Veres Nándor)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Az elmúlt időszak legszomorúbb tapasztalata: a trianoni döntés századik évfordulóján egy járvány tanít meg minket arra, mit is jelentenek a határok az egyébként egyesülő Európában. Hónapok óta magyarok ezrei nem találkozhatnak a családtagjaikkal, mert azok a határ másik oldalán élnek – Szlovákia esetében például egy olyan határ másik felén, amely jó ideje csak virtuálisan létezett.

Megnéztem a foglalásaimat, legutóbb március kilencedikén jöttem vissza Budapestre Erdélyből. Azóta, vagyis lassan száz napja, nem voltam Székelyföldön, ahol a testvérem és a rokonaim élnek. Előfordult már korábban, hogy ilyen sokáig nem jártam arra, de akkor nem zavart, hiszen bármikor mehettem volna. Most már-már mániákusan nézem a híreket, mikor lazít Románia, átjárható-e a két ország közötti határ, kell-e karanténba menni. 

Hétfőn végre keleti szomszédunk lazított: beengedi az országba azon államok lakóit, akiknek az országában az egymillió lakosra jutó napi új fertőzésszám két hete nem haladja meg az ötöt. Ez logikus és kiszámítható rendelkezésnek tűnik – Magyarországra lefordítva azt jelenti, hogy tízmillió lakossal számolva naponta maximum ötven új koronavírus-fertőzött lehet nálunk. Mivel az itteni szám jó ideje alacsonyabb (hétfőn hét volt), a magyar állampolgárok beléphetnek az országba és nem kell karanténba vonulniuk. Tegnap gyorsan vettem is egy jegyet a Wizz Air marosvásárhelyi járatára szombatra (a légitársaság már május elejétől újra repül oda), de aztán elkezdtem gondolkodni. Az jó dolog, hogy Erdélyben nem kell karanténba vonulnom, de ha visszatérek Magyarországra, a jelenleg érvényben lévő rendelkezések miatt két hét hetes házi elkülönítés vár rám Budapesten. Remélem érthető: oda lehet menni karantén nélkül, de visszajönni már nem. 

Ha a Parajdon élő testvérem akarna meglátogatni engem Budapesten, csak akkor tehetné, ha rendelkezik magyar állampolgársággal. Ha nincs neki, nem léphet be Magyarország területére. Ha van, bejöhet, de előbb két hét karantént kell eltöltenie valahol, és csak utána ölelhetjük meg egymást. Ha azonban a bátyám nem látogatóba, hanem epret szedni jönne Magyarországra, nem kellene magyar állampolgárság, és karantén nélkül beengednék. 

Ne legyünk igazságtalanok, tény, hogy Romániában még nincsenek túl a járványon. Vasárnap 320, hétfőn pedig 166 igazolt új esetet találtak országszerte, és csaknem háromszor akkora az egymillió lakosra jutó fertőzésszám, mint nálunk. A halálozási arányban már nincs nagy különbség: Romániában egymillió lakosra 74 koronavírussal összefüggésbe hozható haláleset jut, Magyarországon pedig 58. 

Még bonyolultabb a helyzet azokkal, akiknek a rokonsága Kárpátalján él: magyar állampolgár ugyan mától beléphet Ukrajnába, de bele kell egyeznie a két hetes házi karanténba, és rendelkeznie kell olyan biztosítással, amely baj esetén fedezi a koronavírus-kezelés és tesztek költségeit. Ukrán állampolgár azonban egyelőre nem léphet be Magyarországra, ha csak nem mezőgazdasági idénymunkás vagy kamionsofőr – azok minden bizonnyal immunisak a koronavírusra. A magyar állampolgársággal rendelkező kárpátaljai magyar jöhet ugyan, de neki is karanténba kell vonulnia. Pedig, ha csak a számokat nézzük, Ukrajna sokkal jobban áll Magyarországnál az egymillió lakosra jutó koronavírusos halálesetek számával (21 az 58-cal szemben), és nem sokkal rosszabb helyzetben van az egymillió lakosra jutó fertőzések tekintetében sem, 727 eset a hazai 422 ellenében.

Örülhetnek azonban azok, akiknek a Délvidéken vannak rokonaik – Szijjártó Péter már május 25-én bejelentette Röszkén, hogy két nap múlva korlátozás nélkül léphetik át a magyar-szerb határt a két ország állampolgárai. Magyarán karantén nélkül jöhetnek hozzánk a belgrádi szerbek is, és persze a magyarok is mehetnek annak ellenére, hogy Szerbiában több mint háromszorosa az egymillió lakosra eső fertőzések száma a magyarénak. Ráadásul Szerbiában tegnap is 57 új igazolt fertőzöttet találtak, és mivel kevesebb, mint 9 millió lakójuk van, a román számítási metódus szerint fertőzött országnak számítanak. 

Aki érti ennek az egésznek a logikáját, és nekem is elmagyarázza, a vendégem egy Magyar Hang-os szájmaszkra.

„Ha Rákay Philip nem sértődik meg, én régebb óta tervezem a Petőfi-filmem”

„Ha Rákay Philip nem sértődik meg, én régebb óta tervezem a Petőfi-filmem”

Ha Petőfi egyszer csak felbukkanna 2024-ben, Orbán Viktornak nem is kellene olyan nagyon erőlködnie, hogy meggyőzze őt a NER igazáról – mondta a költő visszatéréséből féktelen szatírát gyártó animátor, aki szerint az alkotását talán még Bayer Zsolt is nevetgélve nézné. A YouTube-on két hete bemutatott videó nagyot megy, eddig több mint 110 ezren látták, és hamarosan jön a folytatás. Mitől különleges hely a Szondi utca, hogyan fordul „a teremtője” ellen Petőfi, mi a baj Gyurcsánnyal, miért gesztikulál olyan hevesen Tölgyessy Péter és hogyan lett ekkora a siker a videó? Erről kérdeztük az animáció alkotóját, aki örül a pozitív visszajelzéseknek, bár felkészült az ellenkezőjére is, őrzi anonimitását, a közönségtől pedig csak madártejet vár támogatásként.