A lefejezett (?) hadsereg

A lefejezett (?) hadsereg

Orbán Viktor miniszterelnök (k) érkezik az önkéntes katonai szolgálatot vállalók eskütétele, valamint a Lynx KF41 harcjármûvek átadása alkalmából tartott ünnepségre, a Petőfi Sándor Laktanyában 2022. október 15-én. A kormányfő mögött Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka (j2) Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter (j) (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Én nem tudom, milyen állapotban van a Magyar Honvédség. Alkalmas-e létszámát, felszereltségét, személyi állományának eltökéltségét, vezetőinek alkalmasságát tekintve megfelelni korunk kihívásainak, vagy sem? Az Orbán-kormány szerint egyértelmű nem a válasz, máskülönben nem döntött volna hirtelen egy olyan átfogó változtatásról, amely a tisztikarban a rendszerváltás idején tapasztaltnál is jelentősebb mozgást idézhet elő.

A napokban jelent meg az a kormányrendelet, amely szerint a honvédelmi miniszter egyoldalú döntéssel megszüntetheti azon katonák szolgálati viszonyát, akik betöltötték a 45. életévüket, illetve legalább 25 éve szolgálnak a seregben. A hivatalos, Szalay-Bobrovniczky Kristóf miniszter által többször is felmondott indoklás szerint azért van szükség a fiatalításra, mert a modern katonai technológia beszerzésével párhuzamosan a szervezeti struktúrának és a személyi állománynak is meg kell újulnia.

Sajtóhírek és Vadai Ágnes (DK) szerint a miniszter azonnal és tömegesen élni is kezdett a kezébe helyezett rendkívüli, mondhatni: statáriális eszközzel. Az ellenzéki politikus az állomány NATO-tlanításáról beszélt; én ilyet nem mondanék, de bővebb magyarázatot, több információt, nagyobb átláthatóságot, a parlament és a közvélemény részletekbe menő tájékoztatását elvárnám a döntéshozóktól. A honvédelem ugyanis valóban nemzeti ügy – ezért a köztársasági elnök a honvédség főparancsnoka –, a haderőfejlesztést, a honvédség átalakítását politikai konszenzusnak kellene öveznie. Amit aligha lehet a testületen belüli viszonyokat gyökeresen átrendező kormányrendelettel és néhány lózunggal megteremteni.

Radikális lépésével a kormány tehát azt üzeni, hogy a Magyar Honvédség a jelenlegi állapotában alkalmatlan megfelelni a kor kihívásainak. Ami különös, tekintve, hogy lassan tizenhárom éve van a hatalmon az orbáni garnitúra. A miniszterelnök nem győzi hangsúlyozni, hogy a veszélyek korába léptünk; ha így van, nem látszik szerencsésnek éppen most tisztogatást rendezni a hadseregben. Természetesen a honvédelemben, mint minden más területen, fontos a folyamatos alkalmazkodás a változó körülményekhez, ennek egyik lehetséges módja a fokozatos fiatalítás. Az új képességek elsajátítása éppoly nélkülözhetetlen a vezetésben, mint a tapasztalat, a folytonosság. Utóbbiakra mintha nem lenne tekintettel a rendeleti döntés.

A honvédelmi költségvetést a megélhetési válság közepette is duzzasztja a kormány, a korábbi mulasztásokat is pótolva. A minisztérium élére helyezett oligarcha nem látszik kellő garanciának az irdatlan pénzek felhasználását tekintve. A most sejthető tisztogatási hullám civil kontroll hiányában pedig azt a gyanút erősíti, hogy az egyoldalú döntéseknél a (párt)politikai lojalitás az egyik szempont.

A veszélyek korában veszélyes a hadsereggel játszadozni.