Április 4-ről szóljon az ének

Április 4-ről szóljon az ének

Orbán Viktor a 2018. április 8-ai választás napján (Fotó: Reuters/Szabó Bernadett)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

„Minden olyan, mint volt
Semmi nem változott”
(Moby Dick: Körhinta)


Bármilyen eredmény is születik az április 3-i országgyűlési választásokon, egy hét múlva ilyenkor egy új országban fogunk ébredni. Már ami az életünket talán túlságosan is befolyásoló politikát érinti. Nézzük a lehetőségeket!

A legnagyobb fordulat nyilván akkor áll be, ha nyer az Egységben Magyarországért néven összeállt ellenzéki pártok listája. Az persze majd utólag dől el, hogy képesek lesznek-e történelmet is csinálni, és véget vetni a nemzeti együttműködés rendszerének nevezett Orbán-korszaknak, vagy országlásuk csak piciny bukkanó lesz az illiberalizmus túlárazásokkal, romló közpolitikai állapotokkal és uszításokkal kövezett útján. Tizenkét év után merőben más Magyarország lenne már az is, ha április 4-én egy állampárti körülmények között szervezett országgyűlési választásokon elveszne a Fidesz (és az ő picuri kis KDNP-jének) kétharmada. Ennek jelentőségét az adja, hogy 2022 második fele igen cudar időket ígér annak, aki kormányra kerül, bárki is legyen az.

Ha a jelenlegi kormánypártok újrázhatnak, akkor elemi erővel fog visszacsapódni rájuk az a háromciklusnyi mulasztás, amit a Rogán-művek megpróbált kormánykék plakátok mögé rejteni és már előre boldog békeidőknek hazudni. A várható nagy beavatkozásoknál, megszorításoknál, kétharmadot igénylő szavazásoknál pedig pontosan tudjuk, mi lesz: kommunikációs trükkökkel fűszerezett hárítás, mint a felhatalmazási- és a pedofil-törvény idején.

Ha pedig alkotmányozó többséget kap az Orbán-lista, akkor az ellenzéken belül indulnak majd meg tektonikus-mozgások. Ha nem, akkor ezeket alighanem kikényszeríti az ellenzéki nyilvánosság és szavazótábor. De ennél is fontosabb, hogy ebben az esetben újabb megerősítést kap az országot így is uraló apátia és következménynélküliség. Úgy csontosodnak majd meg közéletünk rosszul összeforrt törései, hogy senkinek nem lesz majd kedve elvégezni a korrekciós műtétet. Hiszen az minden egyes tétlenséggel töltött nappal egyre több fájdalmat és keserűséget ígér majd.
Két dolog viszont egészen biztosan nem változik majd, bármilyen eredmény is születik.

Az egyik, hogy az Egységben Magyarországért alakulatai továbbra sem értik majd teljesen azt az országot, amit irányítani szeretnének. A másik, hogy az Orbán-pártokat továbbra sem fogja érdekelni annak az országnak és lakóinak a sorsa, amit több mint egy évtizede irányítanak.

Hiába hoz hát új országot április negyedike, felszabadulással ezúttal sem számolhatunk.