A többpárti ellenzéki önkormányzás több településen vezetett kisebb-nagyobb nyílt csörtékhez a 2019-es önkormányzati választás óta. Mostanában a Fidesz oldalán is akad egy-egy: Szekszárdon a jegyző, Egerben az elkerülő út volt a csetepaté tárgya – a konfliktusokról pedig a nyilvánosság is értesült, ami a Fidesz mindennapjaira nem annyira jellemző.
Eger esetében ez nem is lehetett volna másképp, hiszen a Népszava tudósításai szerint a körzet fideszes országgyűlési képviselője, Pajtók Gábor, és az egri Fidesz-frakció vezetője, Oroján Sándor között oly mértékben mérgesedett el a viszony, hogy Pajtók választókerületi elnökként az alapszervezet megszüntetését és újjászervezését kezdeményezte.
Végül frakcióvezető szerdán bejelentette: lemond a tisztségéről – bár ő ezt azzal indokolta, hogy Mirkóczki Ádám volt jobbikos polgármesterrel nem jött ki. A Népszava szerint a fideszes országgyűlési képviselő és a fideszes önkormányzati képviselő a város forgalmát tehermentesítő út nyomvonalának kijelölésén biztosan összekülönbözött: Oroján a külső nyomvonalat támogatta, míg az országgyűlési képviselő a belsőt, amely sűrűbben lakott területet szelt volna át át. Végül, amikor már célegyenesben volt egy népszavazás is a kérdésről, Lázár János váratlanul megjelent, és ígéretet tett arra, hogy a külső nyomvonal fog megvalósulni. Oroján szerint "eljött, mindenkit kiosztott" .
Szekszárdon pedig a Fidesz-frakció esett neki nyilvánosan a szintén fideszes polgármesternek, Ács Rezsőnek, amiért szerintük jogellenesen felmentette a település jegyzőjét – végül döntését visszavonta a polgármester. A Fidesz frakció ezek után az ellenzékkel összefogva megfosztotta titkárától is a polgármestert, elvett tőle több jogkört, és hiába szerette volna, új alpolgármestert sem kap maga mellé az egészségileg gyengélkedő polgármester.
Ezek a csetepaték nem azért érdekesek, mintha bármi komolyabbat elárulnának a Fidesz egységéről – bár válságos időkben a még olyan szilárd építmények is könnyebben repedeznek meg – inkább azért, mert valamennyire mégiscsak hasonlítanak az ellenzéki összefogáson belül zajló csetepatékra. Mégsem kerülnek a kormánymédia címlapjaira, sőt, az erről szóló hírek sokszor egyáltalán nem férnek be azokba a lapokba, melyek számára egyébként néhány parkolóhely megszüntetése is óriási hír tud lenni, ha ellenzéki vezetésű önkormányzat követi el.
A hatalmi csatározások hozzátartoznak a politikához, pártszövetségeken és pártokon belüli kakasviadalok sem kerülhetőek el. Fontosabb kérdés, hogy ezek milyen hatással vannak egy város működőképességére: ellehetetlenítik-e teljesen, hogy a település előrehaladjon, és vajon hogy élik meg mindezt a választók. Egy város a viták ellenére is haladhat előre, és toporoghat egy helyben akkor is, ha nagy a csend – látszólag, vagy ténylegesen is. Távolról nehéz ezt megítélni, de az is tévedhet, aki helyben van: a jászberényi Fidesz számára például meglepetés volt az időközi önkormányzati választáson elszenvedett méretes zakó.
A helyi és regionális sajtó, amelyet sok településen és megyei szinten is a színtiszta propaganda váltott fel, azért is hiányzik olyan fájón a magyar nyilvánosságból, mert igazán csak a helyi médiánál dolgozó újságíróknak lenne lehetősége és kapacitása arra, hogy folyamatosan, közvetlen közelről figyeljék, mit csinál az önkormányzat, és részletes képet adjanak egy-egy településről – amiből esetleg az is kiderül, hogy rendes üzletmenet is van-e a kakasviadalok mögött.
