Bizalomépítés Nerniában

Bizalomépítés Nerniában

Dobrev Klára és Gyurcsány Ferenc 2019. április 14-én az Élet menetén (Fotó: Dobrev Klára Facebook-oldala)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Már 1643 napja nem tudjuk, miféle iratokat látott Gyurcsány Ferenc, amikkel Orbán Viktort zsarolják az oroszok – mondanánk, ha mi lennénk a 10 évvel ezelőtti 168 Óra. Azt pedig épp tíz éve nem tudjuk, milyen nevek voltak abban a borítékban, amit Mesterházy Attila nagy nyilvánosság előtt darált le. Tudják, ez volt az a levél, amit Gyurcsány Ferenctől kapott, benne az őszödi beszéd vélelmezett kiszivárogtatóinak neveivel.

Mesterházy Attila számítása helyes volt, amikor arra jutott: ha kap Gyurcsány Ferenctől egy gyanús pakkot, azt gondolkodás nélkül, mindenki szeme láttára kell megsemmisíteni. Márki-Zay Péter óvatlanabb volt, így felbontotta a Demokratikus Koalíció ajándékát. Abban egy 67 oldalas dokumentumot talált, ami állítólag a Fidesztől érkezett, és amiben az áll, milyen ügyekkel lehet lejáratni a miniszterelnök-jelöltet. Bár voltak, akik pártállami módszereket emlegettek, de ilyenek nem nagyon szükségesek a korábbi újságcikkek összeollózásához. A DK állítólag a bizalomépítés jegyében adta át a dokumentumot Márki-Zaynak. A DK azt állította, egy fideszes önkormányzati képviselőtől kapták a paksamétát, de a párt nem nevezte meg, kitől. Még az is lehet, hogy egy bajai politikustól érkezett, ajándékba pedig járt hozzá egy hupikék törpikés dominó is.

Térjünk most át egy másik ügyre, miután ebben is nagy szerepe van a bizalomépítésnek. Dezső András hétfő este mesélte el a Partizánban, hogy ő volt az, akit a magyar titkosszolgálat 2015-ben együttműködésre próbált rávenni. Pontosabban: rákényszeríteni. A 2014-es amerikai kitiltási botrányról érdeklődtek, azt szerették volna tudni, az akkori indexes újságíró hogyan jutott az információihoz. Ők is elővettek egy dokumentumot, amit állítólag valaki más állított össze az újságíró magánéletéről. Az Alkotmányvédelmi Hivatal emberei azt mondták, ezeket nem ők gyűjtötték, hanem valaki más, ártó szándékkal. De majd ők segítenek, ha az újságíró együttműködik velük.

Dezső András persze tapasztalt újságíró, így rögtön egyértelmű lett számára, hogy fedősztoriról van szó. Bizalmat elvégre nem úgy szokás építeni, hogy burkoltan tudatjuk az emberrel: a kezünkben vagy. Ilyenkor valóban a legjobb a nyilvánossághoz fordulni, hogy mindenki számára egyértelmű legyen a helyzet komolysága.

Hogy a kettő közül melyik történetben vannak pártállami módszerek, és melyikben fontosabb a háttérben meghúzódó Gyurcsány-szál, annak eldöntését az olvasóra bízom.