Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő derítette ki, hogy egy kormánytisztviselő az állami cég, a Nemzeti Infokommunikációs Zrt. (NISZ) telefonszámáról szervezett buszokat a Békemenetre Tolnában. A történet persze minden olyan médiafelületen megjelent, ahol ilyesmi megjelenhet ma Magyarországon, de a legtöbb néző és olvasó ingerküszöbét valószínűleg már nem éri el az a tény, hogy valaki esetleg kampánycélokra használja fel az elméletileg semleges állam erőforrásait. Hiszen, valljuk be, ez mindennapos jelenség.
De mégis. A hibrid demokrácia lejtős talaján ritkán terem meg az a fajta következetesség, amit a Belügyminisztérium tanúsított az ügyben. A minisztérium az RTL-nek azt írta: a NISZ Zrt. nem vesz részt a Békemenet szervezésében, sem a cég, sem a minisztérium nem jár el egyetlen párt képviseletében sem. A Belügyminisztériumtól lehet tudni azt is, hogy nem a NISZ alkalmazottja volt az, akivel a Hadházy Ákos beszélt az állami cég telefonszámán, hanem egy kormánytisztviselő, akinek a szolgálati jogiszonyát október 18. napjával megszüntették.
Ennek talán ahhoz is köze lehetett, hogy a NISZ Zrt. nem csupán egy “egy állami cég”, ahogy időnként hivatkoztak rá az ügyben. Ők nyújtanak infokommunikációs infrastruktúrát a kormánynak, fejlesztik és üzemeltetik a kormányzati hírközlési és informatikai szolgáltatásokat – azokat is, amelyek az állam és a polgárok közvetlen kapcsolattartására szolgálnak; gondoljunk csak a Cégkapura vagy az Ügyfélkapura. De például a védettségi igazolványokhoz kapcsolódó rendszert is a NISZ és leányvállalata üzemelteti.
A kormánytisztviselő elbocsátása előtt egy nappal, október 17-én a NISZ azzal büszkélkedett a honlapján: országszerte közel 300 intézménynek nyújtanak professzionális informatikai és telekommunikációs szolgáltatásokat, önkormányzatoknak, állami intézményeknek, közigazgatási szerveknek. Számolatlanul mennek rajtuk keresztül a polgárok érzékeny adatai, és nyilván a kormányzati működéssel összefüggő egyéb információk is. Ha ez még nem volna elég, a választási rendszer informatikai hátterét is biztosítják. No, hát az ő telefonjukról szerveztek Békemenetet. Csak a saját telefonjuk éppenséggel egy olyan személynél volt, aki nem is dolgozik náluk. Ez annál a cégnél történt, amely a kormányzati informatikai hálózatok biztonságos üzemeltetéséért felel, de úgy tűnik, ebben az ügyben egy manapság már fapadosnak mondható infokommunikációs eszköz, egy egyszerű telefonkészülék biztonságára sem tudtak kellőképpen ügyelni, hiszen az láthatóan illetéktelen kezekbe került.
Magától értetődik, hogy az érintett kormánytisztviselőt rövid úton elbocsátották. Egy ilyen fiaskóba tisztességesen működő demokráciában magasabb szintű vezetők is belebuknának, de erre Magyarországon már igazán nem számítunk. Kikerülhetetlennek tűnik viszont legalább egy,a mostaninál sokkal részletesebb magyarázat, ami képes meggyőzni a polgárokat, hogy a stratégiai jelentőségű állami infokommunikációs vállalatnál az információbiztonság egyébként kifogástalan, és ez a telefon volt az egyetlen olyan eszköz és erőforrás, amit párt- vagy egyéb célokra vettek kölcsön a digitalizált adataink felett is őrködő állami cégtől. Várjuk a megnyugtató szavakat.
