Hanyag mozdulattal dobta hatalmi játszmája rulettasztalára az országának járó uniós pénzeket a választás előtt a nagy hazárdőr. Miután a kampányban nem akart visszavenni az unióellenes retorikából, úgy döntött, elég lesz később megkötni a pénzcsapok megnyitásához szükséges egyezségeket Brüsszelben. Úgy kalkulált, hogy a győzelem bebiztosításához szükséges osztogatáshoz nem kell uniós pénz: a piacról felvett hitelek, illetve a hazai államkassza kisöprése fedezi a szavazatvásárlást. A miniszterelnök terve az lehetett, hogy az újabb elsöprő választási győzelem a brüsszeli kételyeket is eloszlatja, kisebb korrekciókkal, illetve néhány (pontosabban: egy) mérsékelt politikus kormányzati megbízásával gyorsan, arcvesztés nélkül kompromisszumra lehet jutni az unióval. A számítás csak részben jött be.
Április 3-a után az EU élesítette a jogállamisági mechanizmust a magyar kormánnyal szemben; azt az intézményt, amelyet Orbán Viktor ellenében mégis sikerült életre hívni. Putyin háborújával és annak következményeivel nem számolt, nem számolhatott a kormányfő, az országot legyengült állapotban érő válság miatt sürgetővé vált a pénzcsapok megnyitása. Csakhogy mostanra fogyott el teljesen az uniós partnerek bizalma (az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott, friss határozata lesújtó ítéletet mondott a hazai viszonyokról), érdemi engedmények nélkül nem jár automatikusan az uniós pénz a szorult helyzetbe került kormánynak. A látványos vétófenyegetőzések közben a színfalak mögött a kormány hátrálni kezdett, újabb és újabb vállalásokat tett Brüsszelnek.
Az Európai Bizottság bejelentése, miszerint 3000 milliárd forintnyi forrás zárolását javasolja a hétéves költségvetésből, egyfelől példátlan az unió történetében. Másfelől korántsem jelenti még a pénz tényleges megvonását: a kormány időt kapott a vállalásai teljesítésére, így a tagállamok végül enyhíthetik a szankciót, illetve el is tekinthetnek attól. Háromezer milliárd forint felfoghatatlanul sok pénz, de csak a hazánknak járó teljes mennyiség töredéke; nehéz elképzelni olyan forgatókönyvet, hogy Magyarország a következő években uniós pénz nélkül maradjon, illetve nettó befizető legyen. Mindenképpen új és kellemetlen helyzet a kormány számára, hogy most Brüsszel diktálja az ütemet: a pénzcsapok megnyitásáért a hatalomnak engedményeket kell tennie, amelyek végrehajtását az uniós döntéshozók árgus szemmel figyelik. A tervezett módosításokkal közvetve a magyar fél is elismeri, hogy a hatóságok nem lépnek fel a kellő eréllyel a források felhasználását kísérő korrupcióval szemben, az itthoni gyakorlat veszélyt jelent az unió pénzügyi érdekeire.
A felemás brüsszeli döntés ismételten megmutatta: bár az új helyzetben szűkült az orbáni hatalom mozgástere, a belpolitikai fordulat kikényszerítése nem külső erők dolga.
Olvassa reggeli véleménycikkünket, valamint az elmúlt nap legfontosabb híreit és a következő órák várható eseményeit összefoglaló „képbehozónkat” kora reggel már a postafiókjába érkező hírlevelünkben! A kávé koffein a testnek, a Magyar Hang reggeli hírlevele koffein a szellemnek! Iratkozzon fel és kezdje velünk a napot!
