Három budapesti iskola nyolc tanárát mentették fel a héten az illetékes tankerületek, mert polgári engedetlenségben vettek részt. Vagyis jogszerűtlen munkabeszüntetéssel tiltakoztak a pedagógusok sztrájkjogának korlátozása és a közoktatás állapota miatt, ezért kirúgták őket.
Felmerül a kérdés, hogy vajon miért éppen ezt a pillanatot választotta a kormányzat a válaszcsapásra. A pedagógus-tiltakozások őszi hulláma az október 23-i, több tízezer főt megmozgató tüntetés idején valószínűleg elérte a csúcspontját, és bár számítani lehetett rá, hogy gördülő sztrájk formájában továbbra is lesz a tiltakozás, az biztosan elcsendesedett volna az ünnepek idejére, és ki tudja, fellángolt volna-e még egyszer olyan erővel, mint a tanév elején. A kormány szemszögéből nem tűnt sürgősnek a beavatkozás, és a feszültséget láthatóan csak növelték az elbocsátások – ez is olyasmi, amire számítani lehetett.
Elképzelhető persze, hogy a kormány a még nagyobb elégedetlenségnek menne elébe, és arra készül, hogy esetleg kiderül: a vártnál később érkező uniós támogatások okozta finanszírozási rés miatt mégsem lesz elegendő forrás a költségvetésben a jövő évre ígért, 21 százalékos pedagógusbéremelésre. Vagy lesz, ám a béremelés mértéke arra fogja rádöbbenteni a pedagógusokat, hogy nincs vesztenivalójuk, hiszen 20 százalékot meghaladó infláció mellett egy ekkora béremelés inkább tekinthető inflációs kiegészítésnek, mint bérrendezésnek – és ettől a tiltakozások is új erőre kaphatnak.
De az is előfordulhat, hogy a kormány elterelésként áldozta fel a nyolc pedagógust, és így megossza a nyilvánosság figyelmét, amely máskülönben valószínűleg az üzemanyaghiány veszélyére összpontosulna. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter már szerdán pánikkeltést vetett a független benzinkutak szemére. Utalt arra is: a benzinárstop addig tartható fent, amíg a Barátság kőolajvezeték és a MOL százhalombattai olajfinomítója is stabilan üzemel. Világossá tette: az ország nem nyúl a stratégiai tartalékhoz, mert az vészhelyzetek kezelését szolgálja. A MOL a rákövetkező napon jelentette be, hogy technikai problémák miatt késik a finomító újraindítása. Hernádi Zsolt, a MOL vezérigazgatója nem egyszer kritizálta korábban a benzinárstopot, nyíltan kimondva, hogy ennek költségeit nagyobbrészt az olajvállalat állja. A MOL-vezér alig egy hete, a Corvinus Egyetemen is arról beszélt, hogy az árstop ellátásbiztonsági kérdéseket vet fel, mert hiányhoz vezet.
Nem lenne meglepő, ha a kormány az oktatásra próbálná terelni a közfigyelmet, hogy ebben a nyilvánvalóan kényes helyzetben mentse, ami menthető – a tanárok már úgyis rég elveszítették a türelmüket.
