Gyógyszerfüggőség, a láthatatlan járvány

Gyógyszerfüggőség, a láthatatlan járvány

Xanax (Fotó: Shutterstock)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Nem pontos, ha pusztán drogfüggőségről beszélünk a fiatalon elhunyt énekes, Aaron Carter kapcsán. Még akkor sem, ha valóban használt a szó hagyományos értelmében vett drogokat, továbbá a benzodiazepinek is valójában akként működhetnek. Utóbbiak jóval inkább hozzájárulhattak a popsztár halálához, mint bármilyen illegális szer, amelyet dílertől szokás beszerezni. Carter pedig legálisan elérhető tablettákat szedett, ezeket receptre írták fel neki. Három éve pozitív is lett egy tesztje, akkor mindenféle opiátokat, például hidrokodont, illetve benzodiazepint találtak a szervezetében. Ezeket állítólag azért fogyasztotta, hogy a többszörös személyiségzavart, skizofréniát, akut szorongást kezelje vele. Látható, mennyi eredménnyel járt mindez.

Sajnos keveset beszélünk róla, Magyarországon főleg, de a gyógyszerfüggőség az évek során fokozott kockázati tényezővé vált. Bár a Rekviem egy álomért című, megrázó film is pontosan hozta egy lapra a különféle addikciókat, de sajnos a párhuzam ma sem egyértelmű sokak számára. Nem is csodálkozhatunk ezen, ha egyszer az olyan benzodiazepinekért, mint a Xanax, a Rivotril, a Frontin és a Seduxen, nem valamiféle sötét sikátort kell felkeresni, hanem pszichiáter írja fel azokat.

Egy friss tanulmány szerint a benzotúladagolások száma 1996 és 2013 között 500 százalékkal nőtt az Egyesült Államokban. A Xanax a listavezető azon gyógyszerek sorában, amelyeket pszichiáterek felírnak betegeiknek, évente 50 millió recept születik szintén a tengerentúlon. Ahogy a Pew Research Center 2018-as cikkében is olvasni lehetett, a tinédzserek körében különösen erősödik a Xanaxszal való visszaélés problémája. Sajnos a járvány hozta kötelező bezártság ezt csak fokozta a jelek szerint.

Nemrég számoltunk be egy belga eutanázia esetéről. Az abban érintett fiatal lányt az elmúlt években szintén különböző antidepresszánsokkal szedálták le. Van persze bőven különbség az egyes szerek között, de közös pont, hogy egyre könnyebben írják fel ezeket mindenféle mentális gondokra, függőséget okoznak, majd nagyon könnyen halálhoz vezethetnek. Persze van, akinek segítenek jobban lenni. De a statisztikákat látva minden pozitív esetre jut néhány negatív. Az öngyilkosságok között is szomorú példákat találhatnánk arra, hányaknál járultak hozzá a végzetes tetthez a gyógyszerproblémák. Itthon éppúgy, mint külföldön.

Talán nem ártana, ha sokkal alaposabb vizsgálat után, sokkal észszerűbben írnák fel bárkinek is ezeket a szereket. Különösen, ha fiatalok esetében teszik.

„Ha Rákay Philip nem sértődik meg, én régebb óta tervezem a Petőfi-filmem”

„Ha Rákay Philip nem sértődik meg, én régebb óta tervezem a Petőfi-filmem”

Ha Petőfi egyszer csak felbukkanna 2024-ben, Orbán Viktornak nem is kellene olyan nagyon erőlködnie, hogy meggyőzze őt a NER igazáról – mondta a költő visszatéréséből féktelen szatírát gyártó animátor, aki szerint az alkotását talán még Bayer Zsolt is nevetgélve nézné. A YouTube-on két hete bemutatott videó nagyot megy, eddig több mint 110 ezren látták, és hamarosan jön a folytatás. Mitől különleges hely a Szondi utca, hogyan fordul „a teremtője” ellen Petőfi, mi a baj Gyurcsánnyal, miért gesztikulál olyan hevesen Tölgyessy Péter és hogyan lett ekkora a siker a videó? Erről kérdeztük az animáció alkotóját, aki örül a pozitív visszajelzéseknek, bár felkészült az ellenkezőjére is, őrzi anonimitását, a közönségtől pedig csak madártejet vár támogatásként.