Két százalék – ennyivel fogná vissza a kormány szerint az élelmiszerek inflációját az árréssapka, ami a kisereskedelmi árrést, vagyis a kereskedők bevételét csökkenti azzal, hogy bizonyos alapvető élelmiszerek esetében maximálja az árrést. Így a kereskedő kevesebbet kérhet el a termékért.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter ezzel a célkitűzéssel nem álmodott túl nagyot, ráadásul még az árréssapka után várt 7-8 százalékos márciusi élelmiszerinfláció is magasabb az előre vártnál. Az árréssapka egyes élelmiszerek esetében valószínűleg tényleg alacsonyabb árakat fog eredményezni egy időre, más termékek esetében pedig magasabbat. A kereskedelem már korábban is alkalmazkodott a különadók, az ársapkák és a kötelező leértékelések bevezetéséhez - szakértők szerint ezek az intézkedések hosszú távon még emelték is az inflációt. Ehhez képest még Nagy Márton rövidtávú várakozásai is derűsnek tűnnek.
Nagyon sokkal többre valószínűleg nem is alkalmas az árréssapka, mint átmeneti kedélyjavításra, legalábbis azok számára, akik eljutnak a nagyobb üzletekbe, és nem egy falusi kisboltban próbálnak bevásárolni, az egymilliárd forintnál kisebb éves bevételű kereskedőkre ugyanis nem vonatkozik a sapka.
A megélhetés költségei sem most nőttek meg irgalmatlanul, hanem az Európa-rekorder infláció idején. Az élelmiszerárak, de például a gyógyszerárak is régen meghaladják azt a szintet, ami az alacsony jövedelműek, elsősorban a legkevesebb pénzből élő nyugdíjasok pénztárcáját figyelembe véve még reális lehetne. Ha az ő nyugdíjukat a dübörgő gazdaság éveiben sikerült volna rendezni, talán ez a helyzet sem lenne ennyire drámai.
Ilyen körülmények között elgondolkodtató, hogy a kormány egyéb intézkedései, amelyek rengeteg pénzbe kerülnek, továbbra sem tesznek különbséget a támogatásokban jövedelem szerint. Nem kedvez jobban az alacsonyabb jövedelműeknek a családi adókedvezmény, kisebb segítséget kap az SZJA-mentességgel az alacsonyabb keresetű anya – miközben más intézkedésekkel azt ismerik el, hogy az árak már a szélesebb társadalmi rétegeknek is fájnak, különben nem látná szükségét a kormány annak, hogy kedélyjavító intézkedéseket vezessen be. Mennyire fájhatnak akkor a legalacsonyabb jövedelműeknek? Nagyon, és már elég régen. Ha van rajtuk árréssapka, ha nincs.
