A tervek szerint ma, augusztus 24-én munkalátogatásra Budapestre érkezik Oroszország külügyminisztere, Szergej Lavrov. Szijjártó Péter „jó barátja” – miként arról a Magyar Nemzet néven megjelenő lapnak adott interjúja sejteti – akár a koronavírus elleni orosz Szputnyik V vakcina hazai gyártásáról is megegyezhet magyar tárgyaló partnereivel. A Szijjártó legutóbbi moszkvai látogatásán egy – a külügy szerint egyértelműen félreértelmezett – „toll-lopáson” viccelődő Lavrov hétfői megnyilatkozásai is jelezték, a magyar-orosz kapcsolatok köszönik szépen, remekül vannak. S a szikár előzmények is ezt igazolják.
Ehhez képest minimum meglepően hathattak Áder János hétfőn, a Krími Platform elnevezésű rendezvénysorozat kijevi megnyitóján elhangzott kijelentései. Az ukrán fővárosba látogató köztársasági elnök MTI által idézett beszédében többek között arról beszélt: „a magyarok tudatába mélyen beleégett mind a nagyhatalmi agresszió, mind pedig Trianon traumájának emléke, ezért mi pontosan tudjuk, hogy Ukrajna népe számára miért annyira érzékeny seb a Krím annexiója”. A magyar államfő hangsúlyozta, Magyarország a „rokon fájdalom” miatt és a nemzetközi jog iránti elkötelezettség okán is határozottan kiáll Ukrajna szuverenitása, az ország területi integritása mellett.
Kevés forróbb téma létezik manapság Európában a Krím-félsziget hovatartozása körül kialakult vitánál. Mondjuk úgy, a kérdésben Moszkva és Kijev finoman szólva sem pendül egy húron. Az ukránok szerint az oroszok hét éve agresszorként fellépve bekebelezték a korábban hozzájuk tartozó területet, míg az oroszok „hazatérésről” beszélnek, mivel a 65 százalékban oroszok lakta félsziget 1954-ig hozzájuk tartozott. A haditengerészeti szempontból stratégiai fontosságú terület, ahol az oroszok fekete-tengeri flottája is állomásozik, a 2014 februárjában kirobbant ukrán „forradalom” idején „cserélt gazdát” – amit egy olyan népszavazás támogatott meg, amelyen a megjelent krími választók 96,77 százaléka voksolt az Oroszországhoz csatlakozásra.
Ilyen előzmények után nyilatkozta Áder János a fentieket. Szavain az sem tompít, hogy a magyar államfő többek között azt is megjegyezte: „Ha egy állam – nemzetközi kötelezettségeit semmibe véve – kiszorítja az iskolákból egy nemzeti közösség anyanyelvét, ha az anyanyelv közéleti használatát korlátozza, ha az anyanyelvüket használókat bírságokkal és büntetésekkel fenyegeti, az nemcsak a kisebbségek jogainak súlyos csorbítása, nemcsak nem méltó egy demokratikus elkötelezettségű országhoz, de a többségi nemzetnek sem válik hasznára.”
Ráadásul a magyar államfő után érkezett a porondra ukrán kollégája, Volodmir Zelenszkij, aki már egyenesen azt mondta: „a Krími Platform elnevezésű kezdeményezés végső célja az Oroszország által 2014 óta megszállva tartott Krím félsziget felszabadítása”. Majd azt hangoztatta: „Ukrajna és én, személy szerint is, mindent megteszünk a Krím visszaszolgáltatása érdekében, hogy a Krím Ukrajnával együtt Európa részévé váljon. Ehhez minden lehetséges politikai, jogi, elsősorban diplomáciai eszközt felhasználunk.”
Örökérvényű igazság: időzíteni tudni kell. Hogy ezúttal sikerült-e, azt döntse el mindenki maga. Reméljük, az oroszok nem ütik le a magas labdát.
