Fussuk le gyorsan a szokásos köröket, mintegy bemelegítésként. Az aktuális hír: óriásplakátokon fogja népszerűsíteni a kormány a koronavírus-járvány miatt életbe lépett gazdaságvédelmi akciótervet.
Mivel ezek a hirdetési kampányok főleg a pénzről szólnak, ezért aztán első körben azt akarja majd megtudni a sajtó, mennyibe került „bekékíteni” az országot. Az illetékes szerv persze nem árulja majd el, mire a független médiumok valamelyike közérdekűadat-igénylést nyújt be, amire megint csak magasról tesz a kabinet. A lap kénytelen lesz hát perelni. Rengeteg idő telik el, de így valószínűleg hozzájutnak az adatokhoz. Felháborodott hangú cikk születik, amiben elmesélik, mennyibe is került nekünk ez a tájékoztatás. Igaz, az írásban valószínűleg azt is el kell majd magyarázni, hogy tulajdonképpen miről is van szó, mert addigra valószínűleg egy másik tájékoztató kampány fut már.
Közben egy másik lap kideríti, hogy az így kidobott közpénz melyik céget gazdagítja, és hogy a vállalkozás tulajdonosa melyik államtitkárnak volt csatártársa az egyetemi kispályás focibajnokságban, vagy mikor lakott a Pasa Parkban, esetleg hány sarokra él a Cinege utcától.
A pénzügyi szempontok mellett morfondírozhatunk azon is, mennyi értelme van plakátkampányoknak. Hogy egy klasszikussal éljek, például magyarul üzenni a szír illegális bevándorlóknak, hogy ha idejönnek, akkor nem vehetik el a munkánkat. De ez a mostani kampány más. Ezúttal nem messziről jött embereket, nem Soros Györgyöt, nem Jean-Claude Junckert akarják nekünk Ördögként eladni, és nem is a messzi Brüsszelről kell elhinnünk, hogy az maga a kénköves Pokol.
Most tényleg a mi életünkről van szó. Hogy ne mondjam, „szórakoztató, igaz történetekről”, ahogy Kásler Miklós emberminiszter fogalmazott a Parlamentben egy 32 éves anya halála kapcsán. És így aztán egyszerre lesz majd bicskanyitogató és elszomorító látvány, amikor olyan zsákfalvakban köszön ránk a villanyoszlopokról a kormányüzenet, hogy „0 százalékos hitel a vállalkozóknak”, ahol mindenki legfeljebb közmunkásként fog dolgozni. Annyira egyébként nem lesz új ez sem, láttunk mi már „Magyarország erősödik” szlogennel ellátott plakátot is olyan településen, amelynek peremén harmadik világbeli állapotok uralkodtak.
De van itt valami, ami a szokásosnál is cinikusabbá teszi ezt a tájékoztatást. Apróságnak tűnik, de pont ennek a sunyi rendszernek a lényegét mutatja be: úgy tolja a képünkbe a gazdaságvédelmi akcióterv nagyszerűségét, hogy közben kutatók arról panaszkodnak, gyakorlatilag elérhetetlené tették a fontos munkanélküliségi adatokat. Valóság, emberek, sorsok – ugyan már, ezek csak „szórakoztató, igaz történetek” a kabinet és holdudvara számára. Aztán ha esetleg felmerül bennük, hogy kezdeni is kéne velük valamit, akkor majd leméretik a Századvéggel, hogy mit is kéne csinálniuk ahhoz, hogy kormányon maradjanak.
Ez azért nagyon fontos, hogy lehessen újabb és újabb tájékoztató plakátkampányokat indítani. Amiről persze mindenki tudja, hogy főleg a pénzről szólnak…
