A Telegram-csatornáján kérte az amerikai és a brit sajtótermékeket Marija Zaharova, hogy közöljék az orosz megszállások esedékes dátumait az évre. Szeretné végre megtervezni a vakációját, tette hozzá az orosz külügyi szóvivő. Zaharova külön ki is emelte a Bloomberget, a The New York Times-t és a The Sun-t, bár valószínűleg véletlenszerű választásokról van szó. Mondhatta volna akármelyik másik, mainstream nyugati sajtóterméket.
Az orosz politikus gúnyos megjegyzése nem önmagában áll, a következő napokban-hetekben feltehetően bőven érkeznek majd még hasonlók. Mi pedig örülhetünk majd mindnek, mert ez valóban azt fogja jelenteni, hogy a támadás mégsem indult meg.
Az orosz imperializmus, harci szellem felől persze kevés kétségünk lehet. Nem lehetett a múltban, Vlagyimir Putyin esetében pedig szintén nem. Láthattunk eleget az elmúlt tíz évben, a krími események óta különösen. Ez viszont még nem jelenti, hogy bármikor, bármi rosszat készpénznek kell vennünk, amit a nyugati hírszerzés, illetve amerikai vezetők állítanak az orosz szándékokról. Márpedig az elmúlt hetekben ez történt. Már a támadás napja is megvolt, a pánikkeltés érthető következményeivel: bezuhanó tőzsdével, menekülő külföldiekkel, csúcsra járatódott háborús pszichózissal. Az orosz fél eközben folyamatosan azt mondta, hogy dezinformációs kampányról van szó, csupán szokásos hadgyakorlatát folytatja, aztán vissza fog vonulni. Ami láthatólag meg is történt, bár az amerikaiak és a NATO még ragaszkodnak ennek ellenkezőjéhez, szerintük az oroszok továbbra is az ukrán határnál gyülekeznek.
Meglehet, az érintettek teljesen jóhiszeműen jártak el, amikor figyelmeztettek a szerintük közeledő veszélyre. Csakhogy ettől még a háborús pszichózis fokozása jelentős károkat okozott, sokaknak nagyon is közvetlen módon, a mindennapi életüket téve tönkre. Megvan ebben az oroszok súlyos felelőssége is? Persze. De sajnos megvan a nyugati hírgyárosoké és politikai erőké is. A hidegháborús hangulatkeltésbe teljesen belehergelve magukat hitették el amerikaiak és európaiak tömegeivel, hogy nem marad semmi más lehetőség, csak a háború Oroszországgal. Hogyan lehet mindebből még békés úton kijönni? És el fogják-e ismerni, ha tényleg nem lesz háború, hogy feleslegesen keltettek hisztériát? Vagy inkább azt mondják majd, hogy az oroszok valóban 16-ai támadásra készültek, csak meggondolták magukat? Esetleg, hogy épp a dátum kiszivárogtatása akadályozta meg a háborút? Az apróbb villongásokat állítják majd be úgy, mint amik a készülő háború jelei? Ezekben az időkben, amikor egyetlen puskalövés mindkét oldalról súlyos következményeket vonhat maga után, különösen veszélyes mindez.
Dicséretes lenne végre egy kicsivel több önreflexió azok részéről is, akik az elmúlt hetekben számolatlanul gyártották az oroszok ellen harcba hívó háborús propagandát. Nem mintha Putyinék makulátlan szereplők lennének (közel sem), és nyilvánvaló az is, hogy hasonló hergelés az oroszoknál a „nyugati provokatőrökkel” szemben zajlik. De csak veszíthetünk azzal, ha hagyjuk magunkat berántani ebbe a logikába, és minden oroszellenes információt, nyilatkozatot azonnal készpénznek veszünk.
