Miközben az előválasztás óta az ellenzék nehezen képes ismét magához ragadni a kezdeményezést a közbeszédben, noha alkalma volna rá – például Völner Pál ügye – láthatóan a Fidesz is a korábbinál jobban küzd azzal, miről is szóljon a kampány, miután a homoszexuálisok megbélyegzésével kapcsolatos téma kifújni látszik, a Gyurcsányozásból nyár óta nem sikerült semmilyen újdonságot kihozni, a migrációt pedig láthatóan kiütötte a fókuszból a covid, majd az infláció.
Úgy tűnik, a kommunikációs űrben a civil szervezeteket rángatják elő ismét, nagyon hasonló módon, mint a 2018-as választás előtt. Bár ennek a kampánynak viszonylag ritkán volt része konkrét személyek megalázása, mint a homoszexuálisok elleni hadjáratnak, akiket most már egészen nyíltan tesz egy lapra a pedofilokkal Magyarország miniszterelnöke, azért a civil szervezetek elleni támadás is fájdalmas azok számára, akik tisztában vannak vele, hogy bizonyos alapvető fontosságú konszenzusok nélkül egyetlen demokrácia sem működőképes hosszú távon, vagy az nem demokrácia – bármit is állít erről a Fidesz.
A 444.hu örökbecsű gyűjtést közölt még 2017-ben, a civil törvény elfogadása idején arról, hogyan beszéltek a civil szervezetekről 2010 előtt az akkor még ellenzéki fideszes politikusok. Érdemes felidézni.
„A Transparency International jelentésében azt olvastam, hogy Magyarország minden évben elveszít kettőszázmilliárd forintot a közbeszerzések körül uralkodó korrupció miatt. A nyugdíjasok zsebében való kotorászás, a közalkalmazottak fizetésének befagyasztása helyett tehát először azokat a döntéseket kellene meghozni, amelyekkel a korrupciót vissza lehet szorítani” – mondta a Parlamentben 2008-ban az ellenzéki Orbán Viktor, a ma már pénzügyminiszter Varga Mihály pedig lemondásra szólította fel elődjét, amiért Magyarország visszacsúszott az NGO korrupciós listáján.
„Aki azt állítja, hogy az emberi jogok sérelmének szóvá tétele a rendőrség és a jogállam elleni támadás, az kijátssza egymás ellen azt, ami összetartozik, ráadásul pártpolitikai érdekből. A Magyar Helsinki Bizottság, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány vagy a Társaság a Szabadságjogokért szervezet nem tartoznak ugyanahhoz a politikai táborhoz, de tudják, hogy az emberi jogok kérdése nem pártpolitikai kérdés” – fejtegette Balog Zoltán, később miniszter, ma már püspök, szintén a Parlamentben 2006-ban.
Ezek után nyilván nem csoda, hogy a Gulyás Gergely – akkor még csak országgyűlési képviselő, ma miniszter– által vezetett, a 2006-os rendőri jogsértéseket vizsgáló albizottság a vizsgálatot lezáró jelentésben állami kitüntetésre javasolta a Magyar Helsinki Bizottságot és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ)-t. Azt a szervezetet, amelynek a munkatársát most Soros György ügynökeként mutogatja a kormánymédia. Megérkeztünk. Már megint.
