Rég nem fordult elő olyasmi, hogy a Fidesz nyíltan vállalta volna, a frakció egy részének véleménye nem egyezik a miniszterelnökével. A svéd NATO-csatlakozás ügyét nem biztos, hogy érdemes ide számítani. Orbán Viktor akkor olyan vehemenciával hivatkozott arra, hogy a kormány nem tehet arról, ha a frakciónak aggályai vannak, hogy a szemlélőnek az a benyomása támadt, egy jól megkomponált színjátékot lát.
Biztosan nem ez volt a helyzet viszont a Covid-járvány 2020-as kitörésekor: a miniszterelnök délelőtt a Kossuth Rádióban még arról beszélt, hogy szó sem lehet iskolabezárásról, aztán pár óra múlva a Fidesz képviselői a Kossuth téren, a szabad ég alatt jelentették be az iskolabezárást. Orbán Viktor rosszul mérhette fel a gyorsan változó helyzetet, és könnyen lehet, hogy a képviselők útján szembesült a valósággal.
Elképzelhető, hogy a kormányfő ugyanígy járt az ellehetetlenítési törvénnyel is. Zavaros, gyorsan változó időkben rosszul mérhette fel a közhangulatot. Hasonló helyzetbe kerülhetett már akkor is, amikor George Simion szélsőjobboldali, magyarellenességéről ismert román elnökjelölt mellett tette le a voksát a romániai választási kampány idején, megütközést keltve többek között az erdélyi magyar választókban.
Persze az is lehet, hogy átláthatósági törvény tervezete figyelemelterelésként érkezett néhány nappal a Simiont támogató tihanyi beszéd után. A tervezet olyan is, mint ami két nap alatt készült: a jogszabályokkal szemben támasztott minimumkövetelményeknek sem felel meg, elfogadásra alkalmatlan. A benyújtása, majd a szavazás elhalasztása lehetne színjáték is, amely után Navracsics Tibor és mások a jó zsaru szerepében tűnhetnek fel.
A kommunikáció zavaraiból mindenesetre azt lehet gyanítani, hogy mégsem színjátékról van szó. A kormánysajtó sem volt elragadtatva az átláthatósági törvénynek nevezett jogalkotási remekműtől. A legjobb, amit mondani tudtak róla, nagyjából az volt, hogy a céljával egyet lehet érteni. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a benyújtás után már másnap sajtótájékoztatón próbálta magyarázni, hogy a tervezet nem arról szól, amiről szól, hiszen olyat Magyarországon nem lehet csinálni, később a közösségi média oldalán egy origo cikk alapján újságírókat kezdett el listázni, majd bejelentette, hogy a törvény elfogadását elhalasztják. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is kijelentette, hogy nem lehet visszamenőlegesen törvénykezni, ráadásul a szavazás elhalasztása után ukrán és orosz háborús propagandáról értekezett, szerinte mind a kettő jelen van Magyarországon.
Ám amíg az Ukrajna elleni hasonló vádak a Fidesz kommunikációjában napi gyakorlatnak számítanak, aligha akadt fideszes politikus 2022 után, aki nyilvánosan kiejtette volna a száján az orosz propaganda szókapcsolatot. Nem csoda, hiszen a kormány kommunikációjában Oroszország szent és sérthetetlen, Keletről csak a fény jön és a szabadság, Nyugatról csak a métely és az elnyomás. Nem lenne teljesen meglepő, ha ez már a fideszesek egy részének is sok lenne. Főleg, miután az orosz mintára készült ellehetetlenítési törvény ennek a szemléletnek a konkrét megtestesülése: nem a külföldi finanszírozás átláthatóságára irányult, még csak nem is a felszámolására, hanem arra, hogy a részben nyugati forrásokból finanszírozott, a nyugati demokráciák értékeit valló és az autokratikus tendenciákat elutasító közösségek sem külföldi, sem belföldi forrásokat ne fogadhassanak el, és ellehetetlenüljenek, a többi virág pedig virágozzék csak nyugodtan. Megmutatta, hogy az oroszpárti és nyugatellenes szólamok már rég nem csak szavak.
A Koffeint a BLCKEST Coffee, a hazai specialty kávék szakértője támogatja.
