Karácsony Gergely Orbán Viktorra tett ízléstelen megjegyzése és annak utóélete egyszerre mutat szamárfület liberálisoknak és illiberálisoknak, a politikailag korrekt beszéd védelmezőinek és elutasítóinak. A főpolgármesterről az Economist közölt portrét, amelyben Karácsony a kormányfőtől megkülönböztető jegyeit felsorolva azt találta mondani, hogy Orbán Viktor alacsony és kövér, ő meg magas és vékony. A miniszterelnök-jelöltséggel kapcsolatos bejelentésére készülő Karácsony Gergely gyorsan elnézést kért, elismerve, rossz viccet sütött el.
Nem most jöttünk le a falvédőről: nehéz elhinni, hogy csupán véletlen elszólalásról van szó, nyilván megjelenés előtt is lett volna mód korrigálni az otromba szavakat. Illúzióink sincsenek: egy ilyen, úgymond, kicsúszott megjegyzéssel ma széles körben sikert lehet aratni, az elnézéskérés a minimum, de igazából már nem oszt, nem szoroz.
Nemcsak nálunk megfigyelhető jelenség, milyen gyorsan le tud kopni a liberális, az emberi méltóság feltétel nélküli tiszteletét sugárzó máz, ha olyasvalaki a célpont, aki nem mutat be áldozatot a kellő pillanatban a politikai korrektség oltárán. Milyen szűkkeblűen értelmezik a toleranciát, milyen szigorúan kijelölik a szent szólásszabadság határait, amikor a másféle véleményt képviselőkről van szó! Persze az álszentség, a kettős mérce napi rutinként való alkalmazása nálunk nem ismer ideológiai határokat. A fideszes világ sértett vadként vetette rá magát a főpolgármesterre, feledve két nem mellékes körülményt. Egyfelől nem lehet a politikai korrektség ellen háborút hirdetve folyvást arról beszélni, hogy a közbeszédet mentesíteni kell a tabuktól, s a dolgokat a nevükön kell nevezni, ha ezzel érzékenységet sértünk is, majd felháborodni, ha valaki a mi a bálványunkat kezdi sértegetni. Hiszen Karácsony Gergely sem tett mást, mint néven nevezett valamit, amit a politikai korrektség, a jó ízlés okán nem illik kimondani, nem igaz? Másrészt ne tegyünk úgy, hogy a testi adottságokon, vélt lelki problémákon való gúnyolódás ne lenne mindennapos a fideszes, vagyis Orbán-féle nyilvánosságban, olykor a parlamentben is! Kormánypárti megmondóemberek rendre testnevelésből felmentett libernyákokon élcelődnek; végignézve rajtuk nem világos, honnan veszik ehhez a bátorságot.
Mi ebből a tanulság azon túl, hogy útszéli kampány vár ránk? Talán annyi, hogy a liberálisok is tudnak gyökér módon viselkedni, az illiberális, tabudöntögető Fidesz pedig, ha a pillanatnyi érdeke úgy kívánja, bármikor kész a politikai korrektség kultúráját pajzsként maga elé emelni. Visszaköszön a múlt: elő-előtűnnek a liberális gyökerek.
