Mikor volt utoljára értelmezhető országos népszavazás?

Mikor volt utoljára értelmezhető országos népszavazás?

Népszavazás. Képünk csak illusztráció (Fotó: Arnaud Jaegers / Unsplash)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Nem emlékszem az elmúlt tizenöt évből olyan országos népszavazásra, de még kezdeményezésre sem, amelyik méltó lett volna az intézményhez. Amik voltak, azok leginkább mind egy párt/mozgalom kommunikációs erősítését szolgálták. Beleértve az utolsó, többé-kevésbé értelmezhető referendummal. De már a 2008-as, szociálisnak nevezett népszavazásról is úgy gondolta az ellentábor, hogy a kérdésfeltevés is demagóg volt. És hogy nem lett volna szabad kiírni. Mindenesetre megtették, az emberek pedig szavaztak is. Nem annyira az egészségügyi reformokról, hanem arról: Orbán vagy Gyurcsány?

A 2010-es választások óta annyiban módosult a helyzet, hogy Fidesz-ellenes országos népszavazást már elképzelhetőnek sem igen tartunk. Persze időnként elkezdenek aláírást gyűjteni, de valahogy senki sem hiszi, hogy referendum lesz a vége. Abba pedig már bele sem gondolunk, hogy a népszavazás szolgálhatná a valóban fontos ügyek nép általi kikényszerítését is. Mit láttunk helyette? A két fideszes népszavazásról talán még a fideszesek sem gondolták, hogy bármi konkrét következményük lesz. Annyi volt az értelmük, hogy a Fidesz lobogtathassa: sokan egyetértenek vele migráció- és genderügyben. De a kormánykritikus kezdeményezések is hasonló célt szolgáltak valójában. A NOlimpia leginkább a Momentum felemelkedését. Sikeres volt az aláírásgyűjtés, meg is hátrált a Fidesz. Nem volt népszavazás, befuthatott viszont a Momentum. Aztán a Fudan-ügyi kezdeményezés is leginkább Karácsony Gergely építkezését szolgálta. A projekt aztán parkolópályára került, nem volt referendum. Igaz, Diákváros sem épült azóta.

Most végre a pedagógusok és diákok beadványa szolgálhatná, hogy tényleg alulról építsenek fel egy valóban fontos népszavazást. Ha nem valósulna meg, de meghátrálna a vezetés, az is hatalmas eredmény lenne. Hiába próbálkozik a terheket sokszorozó, a szabadságot csökkentő státusztörvénnyel a kormány. Nyilvánvalóan még a kormánypártiak jó része is úgy gondolja, hogy ideje lenne végre rendezni a pedagógusok helyzetét. Ami nem azt kellene jelentse, hogy még rontanak is a tanárok helyzetén.

Ehelyett mit látunk? A hétigenes kezdeményezésben ilyeneket: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a köznevelésért felelős miniszteri tisztséget ne tölthesse be a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje csillaggal kitüntetéssel rendelkező, nyugállományú rendőr vezérezredes?” Mintha csak a Kutyapárt ötlete lenne. És sajnos a hétből több másikat is lehet kritizálni. Valaki komolyan gondolja, hogy hasonló kérdéssel kiírnának népszavazást? Mi a cél? rögtön komolyan vehetetlenné tenni a kezdeményezést? Pedig ez most tényleg olyan ügy, amelyet keresztül kellene vinni. De hasonló módon nemigen fog menni.

„Ha Rákay Philip nem sértődik meg, én régebb óta tervezem a Petőfi-filmem”

„Ha Rákay Philip nem sértődik meg, én régebb óta tervezem a Petőfi-filmem”

Ha Petőfi egyszer csak felbukkanna 2024-ben, Orbán Viktornak nem is kellene olyan nagyon erőlködnie, hogy meggyőzze őt a NER igazáról – mondta a költő visszatéréséből féktelen szatírát gyártó animátor, aki szerint az alkotását talán még Bayer Zsolt is nevetgélve nézné. A YouTube-on két hete bemutatott videó nagyot megy, eddig több mint 110 ezren látták, és hamarosan jön a folytatás. Mitől különleges hely a Szondi utca, hogyan fordul „a teremtője” ellen Petőfi, mi a baj Gyurcsánnyal, miért gesztikulál olyan hevesen Tölgyessy Péter és hogyan lett ekkora a siker a videó? Erről kérdeztük az animáció alkotóját, aki örül a pozitív visszajelzéseknek, bár felkészült az ellenkezőjére is, őrzi anonimitását, a közönségtől pedig csak madártejet vár támogatásként.