Kultúrtörténeti személyes tragédiám, hogy fogalmam sincs, melyik alkotásban szerepel az egyik kedvenc westernfilm jelenetem. Ez úgy jött össze, hogy a műfajt népszerűsítő egyvelegbe került bele a néhány másodperc, ahogyan megérkezik a banda, berántják a zablát a fogadó előtt, a főnök lepillant a porban fekvő férfi hullájára, majd fölteszi a minden idők legmacsósabb kérdését:
– Ki volt ez, és mit akart?
Mire vállvonogatások és talajra sercintések közepette azt a választ kapja:
– Fene tudja, itt előbb lőnek, aztán kérdeznek.
És akkor valami hasonló jön szembe a Magyar Nemzet interjú rovatában, el is öntött mindjárt a nosztalgia. Ja, nem a Magyar Nemzettől. Rácz Zsófia, fiatalokért felelős helyettes államtitkárnak vagyok hálás az érzésért, egyik legrejtőzködőbb kormányzati politikusunk ugyanis a következőket közölte a lap olvasóival:
„Czopf Áron eszmetörténész, a Kommentár munkatársa jól mondta, hogy egy konzervatív – a liberálissal ellentétben – nem először üt és aztán kérdez, hanem fordítva.”
De legalább megtudtam, hogy az a bizonyos vadnyugati település liberális porfészek volt.
