Feltűnően sokat botladoztak a kormánynak kevésbé szimpatikus népszavazási kezdeményezések az elmúlt években. A Momentum éppen most jelezte: bírósághoz fordul, amiért a választási bizottság visszadobta az általuk megfogalmazott népszavazási kérdéseket, debreceni civilek pedig újabb népszavazási kérdéseket nyújtottak be annak érdekében, hogy a választók közvetlenül dönthessék el, Debrecenben megépüljön-e – vagy milyen feltételekkel épülhessen meg – a CATL kínai akkumlátorgyártó üzeme.
Már most is némi zavar mutatkozik, hiszen a Momentum nagyon hasonló kérdést nyújtott be a Helyi Választási Bizottsághoz, mint az LMP – amely saját kérdése elfogadása után végül visszakozott, inkább országos népszavazást kezdeményezne a kérdésről –, előbbié mégis fennakadt a választási bizottság szűrőjén.
Az elmúlt évek tapasztalatai nem sok jót ígérnek. A kettős mérce áldozatai lettek a tatai civilek is: a járványügyi korlátozásokat már rég feloldotta a kormány, de a helyi népszavazások előrehaladását járványügyi szempontokra hivatkozva a végsőkig blokkolta. Végül a tatai giga-szállodaépítésről tartott, példátlanul hosszú ideig halogatott népszavazás érvénytelen lett, vagyis azon nem vettek részt elegen. A nyilvánvalóan alaptörvénybe ütköző halogatásnak semmilyen következménye nem lett, pedig nem lehet kizárni, ez hatással lehetett a részvételre is. Azt pedig az alaptörvény garantálta, hogy a kormány csak arra használhatja a járványügyi veszélyhelyzeti felhatalmazását, amire való: a járvány megfékezésére.
A kínai Fudan Egyetem budapesti campusáról szóló népszavazási kérdés pedig egyenesen az Alkotmánybíróságig jutott. A testület – egyes alkotmánybírák által is vitatott módon – azt sütötte ki, hogy a kérdésről azért nem lehet népszavazást tartani, mert nemzetközi szerződésből eredő kötelezettséget érint. Ez a több mint érdekes jogértelmezést annak ellenére sikerült összehoznia Magyarország legfőbb bírói testületének, hogy a magyar kormány nem Kínával, az állammal, hanem a kínai Fudan Egyetemmel állapodott meg, egy egyetem pedig nem alanya a nemzetközi jognak, vagyis vele nemzetközi szerződés sem köthető.
A kormányzat által gyermekvédelminek nevezett, a 2022-es országgyűlési választással egy időben tartott népszavazás azért a fentieknél látványosan könnyebben valósult meg – igaz, még komoly hátszéllel sem sikerült az érvényességhez elég voksot összehozni. A debreceni akkumulátorgyárral kapcsolatban már annyian adtak be kérdéseket, hogy már csak a nagy számok törvénye alapján is furcsa lenne, ha a gigaüzem megépítéséről végül egyáltalán nem sikerülne összekalapálni egy népszavazást.
