Nem lennék most a digitalizáció okozta kihívások helyében!

Interjút adott a Világgazdaság című lap Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által támogatott rovatának az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.
Ez már önmagában nagyon fontos dolog. Ráadásul Bodó Sándor nem csak beszélt, hanem mondott is valamit. Mégpedig ezt: „A veszélyhelyzeti intézkedések lépcsőzetes feloldása és a szezonális ágazatok termelésének újraindulása az álláskeresők egy jelentős részét fel fogja szívni. Akik nem tudnak a versenyszférában elhelyezkedni, azok a közfoglalkoztatás keretében dolgozhatnak.”
Vagyis Bodó beismerte, hogy megint valahol ott a tartunk, ahol 2010-ben. Akkoriban az volt a kommunikációs vonal, hogy hát itt vagyunk egy gazdasági válság kellős közepén, cserbenhagyott minket a balliberális elittel lepaktáló multinacionális tőke, úgyhogy amíg nincs más, tessék szíves lenni neonmellényben körbesöpörni a semmit havi 47 ezerért. Most viszont már 2021 van: 11 éven át, a „világ pénzbősége” mellett épül a mi munkaalapú társadalmunk. A multinacionális tőke most már barátja a nemzetnek, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a rengeteg stratégiai szerződés, amit a magyar nép által végtelen bölcsességgel megválasztott kormány kötött. És mégis: a harmadik kétharmados ciklus idején, egy gazdasági világválságra hellyel-közzel ugyanazt a választ adja a kabinet, mint amikor átvette Gyurcsányéktól a kormányzást.
Ráadásul nyakunkon a digitalizáció, nyomában pedig ott lihegnek a mesterséges intelligencia okozta kihívások. És hogy itt nem valami távoli jövőben játszódó disztópikus sci-firől van szó, arra ott az ózdi példa. A minap azért zárt ott be egy üzem, mert az elmúlt időszakban a piaci kereslet átalakult, a vevők pedig „egyre inkább a vállalat automatizált gyáraiban előállított termékeit részesítik előnyben”.
Szóba is jöttek a támogatott rovatban leközölt interjúban a kihívások, és az, hogy a kormány miként készült fel rájuk.
„A kormány a munkaalapú társadalom és gazdaság kiépítésében elért eredményekre alapozva kiemelt célnak tekinti a foglalkoztatás további bővítését. Emellett a munkaerő termelékenységének emelésében is lépni kell az ország versenyképességének javításához. A hazai vállalkozásoknak is alkalmazkodniuk kell a technológiai fejlődéshez és a digitalizációhoz. Az előttünk álló években a képzéshez, átképzéshez, célzott kompetenciafejlesztéshez nyújtott támogatásokkal, a munkahely- vagy szakmaváltás segítésével kívánjuk ebben segíteni a cégeket és a munkavállalókat. A célunk változatlanul az, hogy mindenkinek, aki képes dolgozni, legyen munkája Magyarországon.”
Hát, így. Úgyhogy nem lennék most a digitalizáció okozta kihívások helyében!