Alapesetben nem tudnék mit kezdeni a győri fideszes polgármester ámokfutásával. A tavaly megválasztott Dézsi Csaba a Facebook-oldalán ment neki az Úgytudjuk újságírójának, Pintér Bencének. Nem is akárhogyan: hihetetlen indulattal, elképesztő személyeskedésekkel támadta be a pár éve Győrbe visszaköltöző újságírót. Például azzal vádolva őt, hogy egyszerre fizeti őt az LMP, az MSZP és a DK, sőt, még a Jobbik politikája sem áll tőle távol. Bence régi kollégánk, én például a Mandinernél és a korábbi Magyar Nemzetnél is együtt dolgoztam vele. Ha van valami, ami igazán távol áll tőle, az a különféle politikai pártok kiszolgálása. Ezt amúgy felesleges is bizonygatni, mutatják a bárki számára elérhető politikai publicisztikák. Például az is, amiből Dézsi megvágva közzétett egy részletet, pontosan azért manipulálva a felvételt, hogy egyoldalúsággal vádolhassa az újságírót.
Egyébként is szeretik a hasonló, minden alapot nélkülöző vádakat ismételgetni. Veszprémy László Bernát például ilyeneket állított kollégánkról 2018-ban, a Magyar Nemzet bezáratása után: „A Magyar Nemzet egyik leghangosabban Orbán-ellenes újságírója most már az ellenzéket támadja Facebook-oldalán, és arról szónokol, hogy a baloldal nem értette meg a vidéki embereket. Én is ugyanezt írtam – csak még április 8. előtt, amikor még tétje volt. Mi más lehetne hát az oka a hirtelen hangvétel-váltásnak?” Mindezt a Mandineren, Bence korábbi munkahelyén, ahol a cikk szerkesztője is tisztában lehetett vele: szó sincs hirtelen hangvétel-váltásról, hasonló cikkek születtek a választás előtt is.
Szóval alapesetben nem érteném, mi történt azzal a Dézsi Csabával, akiről megválasztásakor azt lehetett hallani: nagyon más politikai kultúrát képvisel, mint az átlagos fideszesek. Dézsi mellett olyanok álltak ki, mint Lovasi András, és Bence cikkei is kifejezetten azt sugallták, hogy az új városvezető egy másféle Fideszt testesít meg. Azt a bizonyos 1998-2002 közöttit. Úgy tűnt, Dézsi végre kész leszámolni a korrupcióval, emellett kikéri a győriek véleményét, hajlandó válaszolni a független sajtónak, és valóban várost vezet, nem pedig kommunikációs panelekből összerakott, sorosozó-migránsozó kampányt folytat.
Csakhogy utóbbiakat figyelembe véve már azt nem érthettük egész eddig, hogy Dézsi mit is keres a Fidesz környékén. Tíz év Orbán-kormány után mennyire kell naivnak lenni ahhoz, hogy valaki elhiggye, érvényesülni lehet tisztességes politikával is a Fideszen belül? Olyan emberekkel körülvéve, mint amilyen az őt becsmérlő kommentelőt beperlő Radnóti Ákos? Mint amilyen a kormánypárti megmondó, Szakács István, aki épp abban a stílusban gyalázta Bencét egy hete, mint most Dézsi? Vagy amilyen Pergel Elza KDNP-s alpolgármester, aki nemrég köcsögözve emlegetett „deformált, bukást érdemlő műveket”, többek közt egy olyan filmet támadva, amit még nem is láthatott? (A posztot, miután több lap is beszámolt róla, Pergel eltávolította.) Az említett gesztus sem szokatlan a részükről: a politikai kampány jegyében nemrég a Magyar Nemzet néven megjelenő napilapban támadták a Cannes-ból Arany Pálmát elhozó Titánt. A jeles kormánypártiaknak elég egy gyors tartalmi összefoglaló, hogy eldöntsék, érdemes-e gyalázkodó kampányt folytatniuk egy művészeti alkotás ellen.
Szóval, ebben a Fideszben az a meglepő, hogy Dézsi Csaba eddig egyáltalán másnak tűnt. A kormánypártok melletti elköteleződés sajnos még a jópofa rajzfilm-orvosokból is kihozza a dühöngő ketrecharcost.
