Okozott kellemetlenségek
Az Index mellett demonstrálók a beszédek végén feltartják a világító mobiltelefonjaikat 2020. július 24-én Orbán Viktor miniszterelnök budavári irodájánál (Fotó: Malatinszky Dávid/Magyar Hang)

Van nekünk egy remek kollégánk, aki azt mondta egyszer, hogy olyan sokszor hallotta már az „okozott kellemetlenségek” szófordulatot, hogy metálzenekart tervez elnevezni így. Aki tömegközlekedik, tudja miről beszélt a kolléga. A kellemetlenség okozók sorába az egyik mobilszolgáltató társaság is felsorakozott, ami legutóbb szerdán tájékoztatta arról a „tisztelt ügyfeleket”, hogy a rendszerük lerohadása miatt késve küldik majd a számlát. (Persze nem így írták, szó szerint.) Egyből megnyugtattak, hogy emiatt késedelmi pótlékot sem számolnak fel, hát köszi.

Ez a szolgáltató, a V-betűs, eljátszotta már ugyanezt tavaly ősszel is, aztán megesett, hogy háromhavi telefonszámlát zúdított az előfizetőkre, hogy most aztán tessék rögvest befizetni, különben irgum-burgum, kikapcsolás, ilyen díj, olyan díj. 

Ilyen esetekben talán mind eljátszunk a gondolattal, mi lenne, ha mi akarnánk megszabni bármely szolgáltatónak, mikor fizetünk, mikor nem, s mennyire érdekelné azt, hogy mondjuk éppen nem működik a számítógépünk, vagy bármi egyéb akadály tornyosult előttünk. Meg talán az is beugrik, hogy amikor még nem volt minden ennyire digitális, mintha könnyebben mentek volna a dolgok. Ha nem is minden. Nem a kőkorszakra gondolok, hanem mondjuk a tíz-tizenöt évvel ezelőtti állapotra, amikor mintha az ügyfél még többet számított volna, mint egy azonosító szám. Amit most már akkor is be kell mondanunk, ha személyesen megyünk ügyintézni. Nagyon kis triviális ez az ügy, meg Afrikában közben éheznek, tudom, de akkor is tanulságos és érdekes látni, hogyan nőtt meg ennyi idő alatt még jobban a hatalmi távolság az állampolgár és a politika, a szolgáltatók, a (közösségi) média között, mennyire kiszolgáltatott lett az ember, mennyire nehezen tudja érvényesíteni a maga igazát. Pedig nem ezt ígérték, meg persze reklámok sem erről szólnak. Connecting people – emlékszünk még a régi mobiltelefonmárka szlogenjére? És végül nem összekötöttek, hanem eltávolítottak. Mondjuk ezt a reklámszöveget meg egy másik barátom formálta át adriai nyaralásunk során arra, hogy rakia, connecting people. És mennyivel több igazsága volt neki.