Kire szavaztak volna az európaiak az amerikai elnökválasztáson? Kijózanító közvélemény-kutatási eredményekről számolt be a hét elején a német Katapult Magazin. A számok alapján mind a kontinens egészén, mind az Európai Unióban fölényesen nyert volna Kamala Harris. A szövetségi rendszerünkön belül csak Szlovákiában, Szlovéniában és Bulgáriában húzta volna be Donald Trump. Illetve még: nálunk. A skandinávok, a németek, a franciák vagy épp az osztrákok elsöprő többsége, több mint nyolcvan százaléka választotta volna Kamala Harrist. Nálunk mindössze harmincnyolc. Így csak kicsivel előztük az orosz mintára berendezkedni igyekvő Grúziát. Mögöttük a sorban már csak a szerbeket, illetve az oroszokat találjuk.
Az amerikaiaknál persze jóval kiegyenlítettebb volt a küzdelem, és az utolsó pillanatig a republikánus milliárdos visszatérését gyanította az elemzők és közvélemény-kutatók többsége. A demokrata vezetés évei után ebben nem is lenne túl sok látnivaló. Csak a kétpárti demokrácia normális, hétköznapi működése. A szomorú az egészben az, hogy a republikánus elitnek nyolc év alatt sem sikerült kitermelnie Trump helyett egy friss, meggyőzőbb elnökjelöltet. A demokratáknál elsőként Hillary Clinton küzdött meg, majd bukott el vele szemben. A következő választáson már Joe Biden kerekedett felül, most pedig Kamala Harris szállt szembe – ugyanúgy Trumppal. Azzal a politikai vállalkozóval, aki már első kampányában bebizonyította, hogy képtelenség komolyan venni. Míg akkor alig valaki hitte, hogy győzhet, ma már mintha semmi kivetnivalót nem találnának sokan a jelöltségében. Csakhogy most a korábbinál valójában bizonytalanabb a helyzet. A legutóbbi ciklusában ugyanis komoly politikusok és szakemberek sora igyekezett fékezni őt. Elnöksége így kevesebb dúlással járt, mint sokan számítottak rá. Most viszont jóval nagyobb lutri, hogy mi következhet.
Orbán Viktor persze rég elhitette híveivel, hogy a Trump-győzelem esetén kitörhet a világbéke. A magyar kormányfő úgy tett ebben az esetben (is) a milliárdosra, hogy ebben az európai emberek és kormányok többsége nem követte őt. Ne legyen kérdéses, hogy nálunk a hatékony fideszes kampánynak is köszönhetően lett ennyire kiugró Trump támogatottsága. A szuverenitást állítólag oly nagy értéknek tekintő kormány véget nem érően kampányolt az amerikai választás egyik jelöltje mellett. Tétnek pedig a háború mindenki által várt lezárását tette meg. Amire várnak a franciák, németek, lengyelek és észtek is – csak nem épp Ukrajna odadobásával, a megadással és az oroszoknak való behódolással. Orbán az utóbbiak eljövetelét várta Trumptól. Európa nagy része nem követte ebben. Következésképp bárhogy is alakulnak a következő évek, a Fidesz-kormánnyal csak az európai szövetségeseinktől való távolodás folytatódik. De szerencsére lesznek itthon is választások hamarosan.
