Örmény vértanúk az aradi tizenhárom között
Az örmény védelmi minisztérium sajtóhivatala által közreadott kép egy ágyút elsütő örmény katonáról az azeri és az örmény fegyveres erők közötti összecsapásokban a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabahban 2020. szeptember 29-én (Fotó: MTI/AP/Örmény védelmi minisztérium sajtóhivatala/PAN Photo/Sipan Gyulumyan)

Ma az 1848-as szabadságharcunk leverése után Aradon kivégzett honvédtisztekre emlékezünk, köztük két örmény származású vértanúra is: Lázár Vilmos ezredesre és Kiss Ernő honvéd altábornagyra. Mindkettőjüket golyó általi halálra ítélték, 1849. október 6-án reggel fél hatkor hajtották végre az ítéletet.

A tizenhárom aradi vértanú között az örmény származásúakon kívül voltak még németek, de osztrák, szerb, horvát származásúak is, összesen kilencen.

A legenda szerint Kiss Ernő altábornagy utolsó szavai a következők voltak: „Istenem, az újkor ifjúsága egész ember lesz-e? Árpádok dicső szentjei, virrasszatok a magyar ifjúság felett, hogy Krisztusé legyen a szívük és a hazáé az életük.”

Lázár Vilmos utolsó szavai pedig így hangoztak: „Ki tehet arról, hogy ilyen a magyar sorsa? Krisztus keresztje tövében érett apostollá az apostolok lelke és bitófák tövében kell forradalmárrá érni a magyar lelkeknek.”

Magyarországon évszázadok óta élnek örmények, ma örmény kisebbségi önkormányzatuk is működik. Legutóbb akkor hallatták erőteljesebben a hangjukat, amikor kiadtuk Azerbajdzsánnak az örmény katonatársát brutálisan meggyilkoló baltás gyilkost.

Sok, megbecsülést érdemlő örmény származású honfitársunk van, közéjük tartozik például Azbej Tristan, a Miniszterelnökség üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkára is.

Örményországot a keresztény civilizáció bölcsőjének tekinti a világ, ezért is érthetetlen, hogy az ugyancsak keresztény kultúrájára oly büszke Magyarország vajon miért igyekezett olyan gyorsan és olyan egyértelműen Azerbajdzsán mellé állni az azeri-örmény fegyveres konfliktus kirobbanásakor.

A francia elnök, Emmanuel Macron jelentette be, hogy információik szerint azeri oldalon a szíriai Aleppóból dzsihadisták is csatlakoztak az azeri hadsereghez. Erdogan Törökországa is az azerieket támogatja, míg Oroszország az örményeket.

Vajon miért tartotta olyan fontosnak a magyar külügyminisztérium, hogy az Európai Unió tagállamai közül elsőként és egyetlenként a muszlim Azerbajdzsán mellett foglaljon állást annak keresztény országgal kirobbant háborús konfliktusában?

Magyarország Azerbajdzsán mellett áll Hegyi-Karabah ügyében
Magyar Hang

Magyarország Azerbajdzsán mellett áll Hegyi-Karabah ügyében

A Külgazdasági és Külügyminisztérium Azerbajdzsán területi integritásával érvelt.

Tudjuk, hogy nagyon jó gazdasági kapcsolataink vannak Azerbajdzsánnal, míg Örményországgal még a diplomáciai kapcsolatot sem sikerült helyreállítanunk az azeri baltás gyilkos kiadása óta. Azerbajdzsán akkor súlyosan megsértette hazánkat, hiszen a gyilkos büntetésének letöltésére – a korábbi ígéreteik ellenére – nem került sor, ellenben hősként ünnepelték a férfit, aki brutálisan megölt egy örmény katonatisztet a NATO-békepartnerségi program keretében Magyarországon rendezett tanfolyamon.

A gazdasági érdek tényleg minden alapelvet felülír?

Vajon miért volt ilyen sürgős állást foglalni az azeri-örmény konfliktusban? És vajon miért nem sikerült ugyanilyen gyorsan elítélni Lukasenka fehérorosz erőszakszervezeteinek brutális fellépését a tüntető belaruszok ellen?

Vajon befogadjuk-e majd az örmény – háború elől menekülő – keresztényeket, ha lesznek köztük olyanok, akik tőlünk kérnek segítséget?

Vajon befogadnánk-e a fehérorosz politikai üldözötteket, ha politikai menedékjogot kérnének tőlünk?