Jól elvitte a cica az aranykorszakot. Pedig volt itt dübörgés, soha nem látott fejlődés, épül-szépülés, előre menés, nem hátra, egyenesen Orbán-korszak, most meg nézegethetjük magunkat, megcsináltuk, a jó öreg Bulgáriával vagyunk versenyben az Európai Unió legszakadtabb országának dicstelen posztjáért. Itt valami titoknak kell lappangania, mert az kevés, hogy Brüsszel. Persze, tudom, akadnak szép számmal, akiknek ennyi pont elegendő, de mégis csak a gonosz Brüsszel tolta ide az aranykorszak pénzeinek jelentős részét, á, mindegy, hagyjuk.
A lokális lényeg, hogy a nagy dübörgés, fejlődés, előre menés, nem hátra közepette szülővárosomban péntek kora délutántól hétfő reggelig már nem lehet szülni, illetve lehet, csak el kell utazni, mentőzni a közeli Miskolcra. Végülis nem olyan vészes, mindössze 84 kilométer, hétvégén kisebb a forgalom, jó társaságban simán elrepül az az optimálisan egy és negyedórácska. Hogy ez mit jelent a térségnek, azt jól mutatja, hogy Sátoraljaújhely fideszes polgármestere és alpolgármestere is felháborodott, mi több, nyilvánosan esett neki a felelősnek, akit meg is találtak Miskolcon a megyei kórház vezetőjében. Jó, hát ne legyünk elégedetlenek, legalább berágtak 12 évnyi nemzetikonzervatív egészségügyirányítás után. Ám, hogy ne csak mindig a nyafogás legyen: nemrég felújították a 37-es főutat, így vajúdás közben legalább a kátyúkat nem kell kerülgetni.
Jut eszembe, ha már irányítás: a Pintér Sándor által vezényelt és eligazított oktatási alakulatnak év végi jutalmat osztottak: Budapest egyik legjobb zenei tagozatos iskolájában üvegcse hársfa mézet (de termelői!), a másik, ugyancsak fővárosi általános iskolában pedig egy bejglit kaptak évzáró prémiumként a pedagógusok. Hogy dióst, mákost, vagy netalán még választaniuk is lehetett, arról nem szólnak a hírek.
