Rabszolgasors

Kedden a bukaresti külügyminisztérium arról adott hírt: kétszáz román vendégmunkás lett koronavírusos egy a németországi Birkenfelden működő vágóhídon. Összesen a cég háromszáz dolgozójának lett pozitív a tesztje, vagyis a kétharmaduk román. A fertőzötteket karanténba helyezték, többségük tünetmentes vagy csak enyhe jeleit mutatja a betegségnek. Öten vannak kórházban, közülük egy került lélegeztetőgépre, de szerencsére már ő is jobban van. Az egyik román ellenzéki politikus úgy tudja, háromszáz román spárgaszedőt is pozitívnak találtak, de ezt az információt a román külügy még nem erősítette meg.

A Libertatea napilap kiszámolta: a járvány idején legalább tizenhatezer román szezonmunkást szállítottak légihídon keresztül Nyugat-Európába. Az első fuvarból botrány lett – mi is megírtuk, hogy legszigorúbb kijárási korlátozások idején közel kétezer spárgaszedő zsúfolódott össze a kolozsvári repülőtéren, arra várva, hogy kivigyék őket Németországba. 

Időközben az is kiderült, létezik egy román-német államközi megállapodás, amely még a járványügyi rendelkezéseket is felülírja. És készül a következő paktum Bécs és Bukarest között – az osztrák idősgondozásban alkalmaznának romániai gondozókat, akiket éjszakai különvonatokon, Temesvárról vinnének ki. A jelenségről immár társadalmi-politikai vita zajlik Romániában, sokan ugyanis úgy gondolják, ha otthon is lenne elég munkahely, és a dolgozó megkapná a munkája után a megfelelő bért, akkor nem kellene elindulni a veszélyes útra külföldre.

Ne gondoljuk, hogy ez a kérdés csak a románok problémája! Való igaz, hogy a keleti szomszédunktól milliók mentek ki a jobb élet és emberhez méltó fizetések reményében, de ne legyenek illúzióink: magyarok tíz- és százezrei dolgoznak azokban az országokban, ahol most nagy a baj. Csak egyetlen példát mondok: a frontvonalban, vagyis a sok koronavírusos beteget ápoló amerikai, brit, francia, spanyol, olasz kórházakban ott vannak a nem is olyan régen még a magyar egészségügyben dolgozó honfitársaink is – az óránként tizennégy dollárért életeket mentő magyar rezidensről például itt írtunk. És az sem véletlen, hogy az újrainduló fapados légitársaságok legelőször az úgynevezett munkásjáratokat indítják el, vagyis oda repülnek, ahova sok kelet-európai jár dolgozni.

Kelet-Európa beárazása rég megtörtént: olcsó munkaerő vagyunk a „fejlett nyugat” szemében. És nagy piac is. Az itthon maradtak ugyanis a kint dolgozók által hazaküldött pénzből majd megveszik a német spárgát és húst a multinál.