
Adott egy elhanyagolt rozsdaövezet, amit a szuverenitására büszke, önmagát bevándorlásellenesnek beállító kormány nagy titokban szeretne meglehetősen gyanús körülmények között, igen előnytelen feltételek mellett egy rejtélyes hátterű külföldi befektetőcsoport kezére átjátszani. Van abban valami nyugtalanító, hogy a nemzeti együttműködés rendszerének tizenötödik évében eljutottunk oda, hogy már két nagy fővárosba tervezett telekpanamát foglalhatunk össze ezzel a mondattal. A Csepel és Ferencváros határán fekvő, valamikori Nagyvásártelep területén kialakítani kívánt Fudan Egyetem az egyik, míg a rákosrendezői pályaudvarnál tervezett, hivatalosan „Grand Budapest” névre hallgató, a köznyelvben csak „Rákos-Dubajként” emlegetett felhőkarcoló-project a másik.
Összeköti a két történetet az is, hogy a kormányoldal és holdudvara mennyire szembemegy azzal az önképpel, amit sugározni szeretne magáról. Ugye a „vidékbarát” kormány és az őt támogató párt tűzön-vízzel keresztül védelmezett egy olyan beruházást, ami a vidéki magyar egyetemisták lakhatását megoldani hivatott Diákvárost lehetetlenítette el. Most pedig az a fideszes kabinet igyekszik arab befektetőkhöz eljuttatni Rákosrendező környékét, amelyiknek a tagjai már egy bécsi turbánt látva is kalifátust kiáltanak.
Vannak persze különbségek is, amik tökéletesen rámutatnak arra, hogy az üzletet ilyen elképesztő elszántsággal hajszoló kabinet mennyire dilettáns és/vagy kiszolgáltatott a külföldi tőkét illetően. Ez pedig az, hogy a Fudannal – amit ugyan kínai kommunistáktól felvett hitelből építtetett volna fel a magyar állam a kínai kommunisták erre szakosodott vállalataival – azért mégiscsak a világ egyik legjobb egyeteme került volna a város peremére. De a Rákos-Dubaj ki tudja meddig tornyosuló, a Hősök terének látképébe beletelepedő felhőkarcolók még ebben is kártékonyabbak lennének a Fudannal.
Ami viszont igazán vérlázító a kormány mozgásában az az, ha folyamatában, a két sztorit némiképp összeolvasva nézzük. Évek teltek már el a Fudan-botrány óta, de közben nem tettek semmit, hogy akár a kínai kommunisták és a fideszesek számára olyan fontos egyetem, akár az eredetileg a helyére tervezett Diákváros megépüljön. Ez idő alatt a fővárosi lakhatási válság csak mélyült, de annyira, hogy már a kormány is kénytelen volt megszólalni a jelenség kapcsán: először cinikusan a főváros vezetését kárhoztatták, majd nemzeti konzultációban kérdezték a választókat, hogy miként lehetne megoldást találni a problémára. Majd amikor kijött ennek a kérdőívnek a nem túl meglepő végeredménye, miszerint 97 százalék szerint támogatni kell a fiatalok lakhatáshoz jutását, nos, akkor derültek ki a Rákos-Dubaj sztorinak a részletei. Ezek kapcsán persze rengeteg a kérdőjel, de az biztos, hogy azt a lakhatási válságot még nem találták fel, amin kapásból luxusberuházásokkal és felhőkarcolókkal segítettek volna.
A Koffeint a BLCKEST Coffee, a hazai specialty kávék szakértője támogatja.