A legoptimistább becslések szerint is legfeljebb 6 millióan kérik majd a koronavírus elleni védőoltást Magyarországon, ezután az oltási program gyakorlatilag meg fog állni – ezzel számol a kormány a csütörtöki Kormányinfón elhangzottak szerint. Nehéz volna ezt a tájékoztatót másképp értelmezni,mint hogy a "páratlanul sikeres magyar oltási programot" a kormány ötmillió regisztráció után gyakorlatilag lezártnak tekinti. A vakcinakészletek kapcsán Gulyás Gergely már csak arról beszélt, hogy rendelkezésre áll az esetleges újraoltáshoz szükséges oltóanyag. Egyetlen szó sem esett arról, hogy a legfeljebb hatvan százalékos, de inkább ennél kisebb – könnyen lehet, hogy az 50 százalékhoz közelebb eső – átoltottság mire lesz elég. Főleg ősszel. Hiszen a koronavírus-járvány szezonális jellege eddig egyértelműnek tűnik.
Ezek szerint a kormány nem számol a szakértők által minimálisan szükségesnek tartott 60-70 százalékos átoltottság elérésével sem? Mire lesz elég az 50-60 százalékos átoltottság? Milyen következménye lehet ennek ősszel? Mindenképpen egy viszonylag erős negyedik hullámmal kell számolni? Hogyan fog hatni az indiai mutáció megjelenése egy olyan közösségre, amelynek 40-50 százaléka ezek szerint középtávon nem lesz beoltva? Szükség lehet-e nagyobb átoltottságra? Mekkorára? Hogy lehet elérni? Egy hónappal ezelőtt még a Dél-pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője, Szlávik János is azon a véleményen volt, hogy a magyar lakosság 60-80 százalékát kell beoltani a társadalmi immunitás eléréséhez. Egy hónap múltán már arról beszélt: Nagy Britanniából kell kiindulni, ahol 50-60 százalékos átoltottságnál megjelent az indiai mutáns, és bár kisebb gócokban felütötte a fejét, nem terjedt tovább betegség.
Számos magyar és külföldi szakértő van, akiket nem nyugtat meg Szlávik János érvelése. A német szövetségi közegészségügyi intézet, a Robert Koch Intézet két héttel ezelőtt világossá tette: 80 százalékos átoltottságot tartanak szükségesnek ahhoz, hogy a járványt hosszú távon kontroll alatt lehessen tartani. Egyes országokban a kormányok nyíltan kimondják, hogy számítanak rá: a nyári fellélegzés ideiglenes, idővel ismét rosszabb lesz a helyzet. A tegnapi hírek szerint Szlovénia azért vezeti be a heti egyszeri, ingyenes és önkéntes iskolai tesztelést a diákok számára már most, mert nem szeretné, hogy a negyedik hullám felkészületlenül érje az országot.
Hogy Magyarország járványügyi védekezésért is felelős kormánya ebben a pillanatban mit gondol ezekről a kérdésekről, lehetetlen megmondani. És gyakorlatilag odáig jutottunk, hogy megkérdezni is lehetetlen.
A forgatókönyv egyébként kísértetiesen hasonlónak tűnik a tavalyihoz: akkor az operatív törzs tájékoztatóján Müller Cecília országos tiszti főorvos és Kiss Róbert, az operatív törzs ügyeleti központjának vezetője megható jelenetben, könnyes szemmel, egymást átölelve búcsúztak a koronavírus-járványtól. A politikai döntéshozók és a szakértők akkor is jó előre megígérték: lesz nyarunk. És valóban lett egy viszonylag szabad nyarunk. Aztán jött egy olyan ősz és tél és tavasz, teljes háromnegyed év, amire senki nem volt felkészülve. Így visszatekintve már az sem tűnik annyira világosnak, hogy tavaly májusban mit is ünnepeltünk. Most vajon tudjuk?
