Mint egy zsé kategóriás pornófilmben: a Kék Osztriga bárban elszabadul a tesztoszteron, jönnek a zsaruk, a részvevők ott kókadoznak az őket igazoltató egyenruhások előtt (kijárási- és rendezvénytilalom van odakint), de akad egy legény, a mi fiunk, aki bátran áll a vártán, akarom mondani az ablakpárkányon, és használva a doktor miniszterelnök úr által is oly sokszor megemlített „magyar gógyit”, lemászik az ereszcsatornán. Keze véres, hátán zsák – egy modern Mikulás, aki mogyoró helyett ecstasyt szállít síkosítóval, ahogy illik. Sajnos egy utcai Soros-ügynök észreveszi, és beárulja, de hát nem végződhet minden mese happy enddel.
Pándy András segédlelkész-sorozatgyilkos után újra lett egy magyar celebünk Belgiumban. És nem az orgiával van a legnagyobb baj, hanem a többivel. Például azzal, hogy vasárnap (nyilván emlékezve rá, mi történt előző péntek éjjel) még simán egy egész ország szemébe hazudott, amikor azt mondta: „döntésem egy hosszabb ideje tartó gondolkodás végére tesz pontot”. Az is lehet, hogy nem hazudott, de akkor a jövőbe lát: azon gondolkodott hosszabb ideje, hogy egyszer, egy jövőbeni koronavírus-világjárvány közepén a fertőzés által legjobban sújtott Belgiumban a kijárási korlátozás és a rendezvénytilalom idején majd jól elmegy egy „gang-bang” partiba. Egy politikus-jogász, aki egy ország Alkotmányát megírta az iPadjén, látványosan semmibe veszi egy másik ország törvényeit és kormányhatározatait. Aztán házibulinak füllenti a melegbárban szervezett orgiát, és természetesen fogalma sincs róla, ki tette a hátizsákjába a kábítószert, és miért.
Borkai – Kaleta – Szájer: szép sorminta, és erős a gyanúm, hogy messze nincs vége.
Emlékeznek a Csupasz pisztoly című filmre? Pont ma 32 éve, hogy bemutatták.
