Öt hónapnak kellett eltelnie ahhoz, hogy igazán beinduljon az elszámoltatás – mondta Szabó Andrea politológus-szociológus a Kompországban. Szerinte az új vagyonvisszaszerzési hivatal felállítása és az ügyészségre, illetve a rendőrségre nehezedő nagyobb nyomás is hozzájárulhatott ahhoz, hogy felpörögtek az eljárások. Ugyanakkor úgy látja, az eddig előkerült ügyek még nem a korábbi rendszer legfontosabb szereplőit érintik. Az elszámoltatás politikai üzenete fontos, a bosszú azonban nem vezérelheti a kormányt.
Az új alkotmány legitimitása a szakember szerint nem egyszerűen azon múlik, hogy végül megszavazzák-e: legalább ilyen fontos, hogy a társadalom legitimnek érezze az alkotmányozás folyamatát, és lehetőséget kapjon arra, hogy beleszóljon. Kockázatot jelenthet, ha az ellenzék távol marad a folyamattól, és egy-egy megosztó kérdés köré épít kampányt az egész új alkotmánnyal szemben.
• Miért csak hónapokkal a választás után pörgött fel az elszámoltatás?
• Hol húzódik a határ az elszámoltatás és a politikai bosszú között?
• Mitől válhat legitimmé egy új alkotmány?
• Hogyan változott meg a fiatalok pártválasztása, és miért maradtak eddig a Tisza mellett?
• Mit kellene kínálnia Magyarországnak ahhoz, hogy a fiatalok itthon képzeljék el a jövőjüket?
Műsorvezető: Szerető Szabolcs, szerkesztő: Csécsi László
