Tizenegyezer élő dinoszauruszfaj

Tizenegyezer élő dinoszauruszfaj

Fotó: Molnár Csaba/Magyar Hang

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Ha grafikonon ábrázoljuk, hogy az ember mennyit tud élete során a dinoszauruszokról, akkor úgy négy-öt éves korig gyakorlatilag nullánál van a görbe, majd szinte derékszögű kanyart vesz, és függőlegesbe áll. Egészen magas tetőpontot ér el ezután, valahol az óvoda végére, onnan pedig csökkenni kezd, ahogy a gyerekek gumidinoszauruszai egyre ritkábban kerülnek elő a fiókból. A legtöbb ember már sohasem fogja elérni azt a paleontológiai tudásszintet, amely megvolt neki az iskolakezdés táján.

A dinók már jó pár évtizede stabil fázisát adják a gyermeki érdeklődés fejlődésének, valahol a munkagépek és a képregényhősök között. Bár ezt már nem nevezhetjük múló divatnak, az őslények újkori tündöklése egyértelműen Steven Spielberg Jurassic Park című filmjével kezdődött, amelynek értékesítéséért felelős reklámszakemberek zseniálisan leválasztották a dinókat a film helyenként elég véres miliőjétől, így azokat már óvodásoknak is el lehetett adni.

Saját bevallása szerint Steve Brusatte amerikai paleontológust, az Edinburghi Egyetem professzorát is a Jurassic Park állította őslénytani pályára (a film bemutatásakor kilencéves volt), és ezért nagyon hálásak lehetünk, mert Brusatte-nak 25 évvel később sikerült megírnia az évtizedek óta legfontosabb könyvet ezen őshüllőkről. A kutató valószínűleg a közelmúltban véglegesen beteljesíthette gyermekkori álmát, hiszen a hamarosan mozikba kerülő Jurassic World 3. című, újabb sikoltozós, dinók elől rohangálós filmnek ő volt a tudományos tanácsadója.

Erről a témáról szinte hetente jelennek meg könyvek, így nem könnyű kiemelkedni közülük. Ugyanakkor segíti az újabb és újabb szerzőket, hogy a paleontológia fejlődése képes lépést tartani ezzel az ütemmel, hiszen átlagosan hetente fedeznek fel egy újabb dinófajt valahol a világban. Konkrétan mindenhol megtalálhatók maradványaik szerte a bolygón, az, hogy bizonyos régiók látszólag gazdagabbak őshüllőcsontokban, inkább csak a kutatás intenzitásának és a kőzet könnyebb hozzáférhetőségének köszönhető.

Brusatte minden szavából érződik, hogy máig megtartotta gyermeki lelkesedését a dinók iránt, a szöveg ezért olyan érzést kelt, mintha az író alig várná, hogy elmondhassa a következő oldalon szereplő ismereteket, egészen élvezetes olvasni. Természetesen nem maradhatott ki a dinóuniverzum legnagyobb sztárja sem, akinek trónja a Jurassic Park óta végképp megkérdőjelezhetetlenné vált. Tyrannosaurusról és rokonairól egy egész fejezet szól. Nem is az volt benne a legérdekesebb, hogy a harapásával szét tudott roppantani egy autót (pontosabban tudott volna, de akkor még nem voltak autók), hanem az, hogy kifejezetten okos lehetett.

A dinókról mindig azt feltételezik, hogy buták voltak, és részben az vezetett kihalásukhoz, hogy a hatalmas hústömegük belsejében csak borsónyi agyacska próbált megbirkózni a gyökeresen megváltozott körülményekkel. Nos, a T. rex koponyájának vizsgálatából kiderült, hogy az agya annyira fejlett lehetett, hogy a csimpánzéval volt összemérhető az intelligenciája, de a kutyáét és a csecsemőkét biztosan meghaladta. Az is közkeletű vélekedés, hogy a dinók kudarcra voltak ítélve, és semmi furcsaság nincs abban, hogy kihaltak. Ezt a vélekedést azonban csak az tartja életben, hogy az emberek nem képesek a régmúlt szinte beláthatatlan időtávjaiban gondolkodni. A dinoszauruszok 240 millió évvel ezelőttől 65 millió évvel ezelőttig, tehát 175 millió éven keresztül uralták a bolygót. A Homo sapiens 200 ezer éve jelent meg. Vagyis a dinók uralkodásának alig egy ezrelékét teljesítettük. Nézzük meg, hol leszünk 170 millió év múlva.

A szerző szerint a paleontológia legfontosabb felfedezése az, hogy a dinoszauruszok nem haltak ki. Ma is velünk él több mint tízezer, meglehetősen furcsa dinófaj, amelyek tollakat növesztettek (ami egyébként sok őskori dinónak is sajátja volt), és megtanultak repülni: ezek a madarak. Ha elolvassák ezt a könyvet, rá fognak jönni, hogy a dinoszauruszok története valódi sikertörténet, ők voltak eddig a Föld legeredményesebb lakói.

Steve Brusatte: A dinoszauruszok tündöklése és bukása. Ford.: Főzy István és Vásári Tamás. Park Kiadó, 2021. 4499 Ft