Alighanem mindenki elgondolkodott már azon, hogy mitől nevezhetünk valamit élőnek vagy élettelennek. Aki elmélyedt már ebben a kérdésben, az pontosan tudja, hogy itt korántsem egy filozófiai meghatározásról van szó: az élet meghatározása a természettudományok legnehezebb feladatai közé tartozik, ami ma is foglalkoztatja a legnagyobb tudósokat. Közéjük tartozik Paul Davies fizikus, aki nemrégen magyarul is megjelent, Démon a gépezetben című könyvében azt a kérdést feszegeti, hogy miként oldják meg az információ rejtett hálózatai az élet rejtélyét.
Az információ ugyanis rendkívül fontos eleme az élet meghatározásának, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy napjainkra az élet információs alapja átjárta a tudomány minden területét. A biológusok szerint a gének kódolt utasításokat tartalmaznak, amelyek átírásra és lefordításra kerülnek. A gének replikációjakor az információ először lemásolódik, amit ellenőrzés és szükség esetén hibajavítás követ. Magasabb szinten, a szövetek szintjén valami hasonló történik: itt a „jelző” molekulák információt továbbítanak a szomszédos sejtek között. De még az egyes sejtek is információkat gyűjtenek a környezetükről, majd ezt követően a sejten belül feldolgozzák azt és ennek megfelelően reagálnak a környezetük kihívásaira. Az élővilág legkiemelkedőbb információ-feldolgozó rendszere persze az agy, azonban az információ szerepe itt még nem ér véget. Az egyedi szervezetek ökoszisztémákba vagy társadalmi struktúrákba szerveződnek, amelynek a tagjai azért adják át egymásnak az információt, hogy segítsék a csoportos tevékenységeik összehangolását, legyen az a táplálékszerzés vagy a megfelelő élőhely megszerzése. Majd továbblépve: a főemlősök kolóniákba rendeződnek, ahol komplex társadalmi normák uralkodnak, amelyeket a kommunikáció formái tartanak fenn. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy az emberi társadalom mostanra olyan bolygószintű információ-rendszereket hozott létre, mint a világháló. Ezek után már nincs semmi meglepő abban, hogy sok tudós ma már az életet információs tulajdonságai alapján definiálja. Eric Smith biofizikus szerint így az élet olyan kémiai rendszer, amelyben az energia áramlása és tárolása összekapcsolódik az információ áramlásával és tárolásával.
Az információ tehát összefüggést teremt a fizika és a biológia, az élettelen és az élő merőben eltérő birodalmai között. Nem kétséges persze, hogy a molekula fizikai struktúra, az információ ezzel szemben elvont fogalom. Hogyan lehet áthidalni ezt a szakadékot? Hogyan válik egy fizikai struktúra életté? Többek között ezeket a kérdéseket boncolgatja Davies a könyvében, amelyhez az információelméletet hívja segítségül. A Démon a gépezetben lélegzetelállító utazás a fizika, a kémia, a biológia és a számítástechnika birodalmában, amellyel nemcsak az élet kialakulásába nyerünk betekintést, hanem az élő szervezetek működésének logikáját is megérthetjük. A könyv így nemcsak biológusoknak lesz érdekes olvasmány, hanem mindenkinek, akit érdekelnek az élet rejtélyei.
Paul Davies: Démon a gépezetben
Ford.: Both Előd. Akkord Kiadó, 2021. 4990 Ft
