A nők egyszerre játszanak főszerepet az ógörög mítoszokban, és szorulnak háttérbe a férfi hősök mögött. Bár leghíresebb képviselőiket: Helénát, Athénét vagy Pénelopét – legalábbis a nevek említése szintjén – szinte mindenki ismeri, a háttértörténetükre sohasem helyeztek különösebb súlyt az ókori mondák alkotói, illetve a műveikre támaszkodó írók, Homérosz és társai.
Pedig Emily Hauser, korunk egyik legismertebb ókortörténésze és klasszika-filológusa érvelése szerint a nők közel sem csupán a lírai szimbólumok megtestesítőiként, hanem a történelem aktív alakítóiként voltak jelen az ókori görög világban, illetve ennek megfelelően a korabeli mítoszokban. Hauser Mythica – Legendás hősnők igaz története című könyve egyszerre rengeteg régészeti, archeogenetikai és bölcsészeti forrásra támaszkodó tudományos mű, és izgalmas mitikus kalandregény. A szerző a valós történelemről meglévő tudásunk alapján alkot képet a bronzkor női szerepeiről majd ezen információk segítségével kísérli meg újraértelmezni a jól ismert mítoszok nőalakjainak szerepét.
Hauser remekül egyensúlyoz a mítoszok és az interdiszciplináris kutatásokból megismerhető valóság között. Nem próbálja lerombolni a mítoszokat a valósággal szembeállítva őket, de a történelmi tényeket sem igyekszik színesíteni az irodalmi forrásokból jól ismert romantizált kép segítségével. És azt sem hallgatja el sehol, hogy a több ezer évvel ezelőtti világról alkotott képünk – a legmodernebb genetikai, izotópos és egyéb objektív módszerek dacára – sem teljes, és nem is lesz az soha.
A könyv alaptétele, hogy a nők az ókorban, és ennek lenyomataként az Iliászban, illetve az Odüsszeiában nem periferiális, hanem központi szerepet játszottak. Heléna és társai nem csupán háttérszereplők, hanem a narratíva katalizátorai. De korántsem próbálja misztifikálni az ókori nők társadalmi szerepét és jogaikat. A csontleletekből egyértelműen látszik, hogy a legtöbb termékeny életkorú ókori nő alultápláltságban szenvedett, viszont az általános társadalmi elvárás szerint gyakorlatilag folyamatosan teherbe kellett esniük, és gyerekeket kellett szülniük. Ez önerősítő ördögi kört eredményezett: a legyengült nők a terhesség alatt még rosszabb állapotba kerültek, ez rontotta a magzat egészségi állapotát és túlélési esélyeit, illetve növelte a szülés okozta halál kockázatát. A csecsemőhalandóság azonban csak növelte az ismételt teherbeesés társadalmi igényét, és így tovább.
Emily Hauser egészen rendkívüli könyvet alkotott, amelyben organikus egésszé forrasztotta a természettudományok által támogatott régészet és a klasszika-filológia tudásanyagát, így olyan megvilágításba tudta helyezni a jól ismert női alakokat, amely még a legtájékozottabb olvasók számára is sok újdonságot tartogat.
tEmily Hauser: Mythica
. Ford.: Szigeti Imre. Athenaeum, 2026. 7999 Ft
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2026/16. számában jelent meg.
