A cím ellenére nem csillagászati vagy űrhajózási könyvről lesz szó, hanem hangyákról. A hangyákat mindenki ismeri, és valójában senki sem ismeri igazán. Annyit tudunk róluk, hogy kicsik és sokan vannak. De hogy konkrétan mit csinálnak, pláne a házainkban, amikor nem látszanak, mert visszatértek a ki tudja, hol lévő fészkükbe, arról igazából fogalmunk sincs.
A hangyák valójában a világ urai, derül ki Susanne Foitzik és Olaf Fritsche Hangyák – világbirodalom a lábunk alatt című könyvéből. Ez legfőképpen hatalmas tömegükből, rendkívüli változatosságukból és szinte utolérhetetlen alkalmazkodóképességükből adódik. Hangyák az Antarktisz kivételével mindenhol megtalálhatók a Földön, és sokan vannak. Elképzelhetetlenül sokan. Számukat még becsülni sem lehet, de az a minimum, hogy minden egyes emberre egymillió hangya jut. Vagy sokkal több – ki tudja?
A cím segítségével próbálják a könyv szerzői érzékeltetni a hangyák tömegességét: ha minden földi hangyát sorba állítanánk (ahogy a Tom és Jerryben szokták támadni a piknikkosarat), akkor 334-szer érne a sor el a Földtől a Napig, és vissza (az átlagos Nap–Föld-távolság 150 millió kilométer). Bár a hangyák kicsik, felmérhetetlen tömegességük miatt a biomasszából is nagy részt hasítanak ki. Magyarországon például összesen 126 hangyafaj él, és ők adják a hazai rovarbiomassza harmadát (vagyis ha összeadjuk a tömegüket, akkor az összes rovar tömegének harmada a hangyáktól származik). Ehhez képest a maradék 27 ezer magyarországi rovar osztozik a fennmaradó kétharmadon.
A Hangyák című könyv remek betekintést nyújt a címszereplők rejtett világába. Ők egyenként nem túl okosak, de olyan sokan vannak, hogy a kolóniáikat már-már egyetlen hatalmas élőlénynek is lehet tekinteni, amelyben az egyedek a sejtek. Vannak közöttük olyan sejtek, amelyek az emésztőrendszert alkotják, mások az idegrendszer funkcióját látják el, megint mások az érzékelésért, a szaporodásért, a védekezésért felelősek.
Bár mindig csínján kell bánni azzal, ha bármilyen állatról is az emberhez hasonló kognitív képességeket feltételezünk, a hangyák kolóniái bizony képesek olyan tettekre is, amelyekről azt hihetnénk, hogy fejlett intelligencia szükségeltetik hozzá. Gondoljunk csak elképesztően komplex építményeikre, társadalomként jellemzett közösségeik kifinomult munkamegosztására. De a hangyák még ennél emberszerűbb viselkedésekre is képesek. Rabszolgaságban tartanak másokat, növényeket (pontosabban gombákat) termesztenek, összehangolt hadműveleteket indítanak ellenségeik ellen.
A könyv jól megtalálja az egyensúlyt az olvasók lenyűgözése és a tudományos tényszerűség között, hiszen Susanne Foitzik a Mainzi Egyetem evolúcióbiológia-professzora, és a hangyák vizsgálata a szakterülete. A Hangyák jól mutatja, hogy a mindenki által unalomig ismert dolgokról is lehet lebilincselő módon írni.
Susanne Foitzik és Olaf Fritsche: Hangyák. Ford.: Fodor Zsuzsa. Park Kiadó, 2021. 3999 Ft
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2021/30. számában jelent meg, július 23-án.
