Rendben volt-e az, amit Moldova György a Kádár-kori bűnözőkről írt? Miért tévedés Stadler Józsefet a rendszerváltás nyertesének nevezni? Bezsenyi Tamással beszélgettünk a Böcskei Balázzsal közös könyvéről.
Könyvesház
Minden, ami könyv és irodalom
A gátlástalanok és áldozataik küzdelmének nemcsak a leírását kapjuk, de ennek a párharcnak a pszichés mozgatórugóit is gazdag részletességgel megismerhetjük, ha kezünkbe vesszük Éric Vuillard kisregényét.
Carol S. Dweck szerint nem csupán képességeinktől vagy tehetségünktől, sokkal inkább a szemléletmódunktól függ, hogy elérjük-e a céljainkat.
Peter Frankopan napjaink egyik legnépszerűbb történész írója, eddigi legnagyobb sikerű könyve pedig egyértelmű magyarázatot ad a szerző hírnevére.
Gömör Tamás kötete jól segíti a híresember-portrék egyik fő funkcióját: közelebbről megismertetni olyan embereket, akik valamilyen szempontból sokaknak érdekesek.
Nyolc évszázadot utazott vissza az időben, hogy megírja Árpád-házi Szent Erzsébet történetét. Az íróval beszélgettünk a regény megszületésének nehézségeiről, párhuzamokról és arról, hogy mit üzen egy XXI. századi modern nőnek egy XIII. századi szent élete.
Az apróhirdetés különleges műfaj – ebből a békaperspektívából jól kivehetővé válik, hogy a történelem alakulása miként befolyásolta a mindennapi életet.
Korábban nem olvasott részekkel együtt hozta ki nemrég a Jelenkor a Meztelen ebédet, William S. Burroughs főművét. Fordítója, Szili József augusztusban már a 91. születésnapját köszönthette. Ez így együtt jó alkalom volt rá, hogy felkeressük és életéről, az elmúlt száz évről kérdezzük őt.
Giles Sparrow Milyen alakú a világűr? című könyvében a tudomány mai megállapításait összegzi közérthetően azokról a kozmológiai kérdésekről, amelyek talán mindannyiunkat foglalkoztatnak.
A századelő különös figurái elevenednek meg Sal Endre legújabb kötetében.
David Graeber szerint a felesleges munkát végzők anyagi és erkölcsi megbecsülése jóval nagyobb azokénál, akik hasznos feladatot látnak el.
J. D. Barker regénye gyakorlatilag letehetetlen azoknak az olvasóknak is, akik jól ismerik a thriller műfajának összes klasszikusát.
Ménes Attila egyperces harmsziádákat írt, vagy, mondjuk, Harmsz nyomdokain írt Örkény-novellákat, esetleg fordítva.
Mindig is a forma művésze volt, aki ha rátalált műfajára, abban utána tökélyre fejlesztette magát.
Megírta a saját nekrológját – mondtam ki félhangosan, amikor kezembe vettem a világ leghíresebb természetfilmesének Egy élet a bolygónkon című legutóbbi (remélem, nem utolsó) könyvét.