Az első olvasmányélmények fontosságáról, a történet éhségről, a rendhagyó irodalomórákról és a hazai közoktatási rendszer visszamaradottságáról is beszélgettünk. Interjú.
Könyvesház
Minden, ami könyv és irodalom
Van a műanyag kerti székben valami erősen nosztalgikus, mint a hordozható, fekete-fehér tévében vagy a több évtizede kinn lógó falinaptárban. Gyermekkori nyaralót képzelünk magunk elé, atlétatrikós nyolcvanas éveket, borozgatós kegyelmi pillanatokat. Szüretelünk, bográcsozunk, együtt vagyunk. Kollár-Klemencz László második kötete, az A Műanyag kerti székek élete ugyanakkor nem a Goodbye Lenin novellába fordítása.
Milyen volt magyarként a szovjet, a szlovák, a jugoszláv, a román, illetve a magyar armadában?
A Fehér farkas novelláiban nincs megoldás, vagyis az egyetlen megoldás éppen az, hogy nem lehet megoldás.
Megismerhetünk-e egy kort, ha a különböző szélsőségek között csapongó ellenpropagandájában mélyülünk el?
Miközben Soros György személyét jó ideje főállású mumusként használja a magyarországi politika, üdítő szellemi élményt jelenthet az egybites üzeneteknél többre vágyók számára betekinteni abba, milyen személyes tapasztalatok és életszemlélet-örökség alakította a híres-hírhedt üzletember és mecénás világnézetét.
Alexander Brody budapesti fiúból világpolgár lett, a sors pedig a kor legnagyobbjaival hozta össze.
Egyre nehezebb magyar könyveket eljuttatni a német piacra – erről beszélt lapunknak adott interjújában Terézia Mora.
Hiába voltak kegyetlen gyilkosok, a magyar alvilág, ahogy Dezső András könyvének címe is sugallja, inkább kisszerű volt, és kevéssé kifinomult.
A fia is csupán közelítésekkel dolgozik életrajzában, mintha érintőket húzna egy körhöz.
A Minden napra egy sztori olvasható valóban napi betevőként, kalendáriumszerűen, de egyben is remekül emészthető.
Még hogy az író nem hallja meg a kritikusi szót, és csak magának igyekszik megfelelni, amikor kötetét állítja össze!
A hódítók arról a korszakról beszél, amely működésbe hozta a globalizáció azon erőit, amelyek máig alakítják világunkat.
Évtizedekig lefordíthatatlannak tűnt, nemhogy magyarra, de még angolra is a kínai nyelvű világ legnépszerűbb írójának több száz millió eladott példánynál járó regényfolyama.
Az utolsó mohikánt és a teljes Bőrharisnya-sorozatot eddig csak ifjúsági átdolgozásokban adták ki magyarul – mostanáig.