Kezdetben volt a klinikai pszichológia, melynek fókuszában már a kezdetektől a mentális megbetegedések gyógyítása állt. Ebben az időszakban a pszichológiai kutatások nagyrészt az emberi pszichében fellépő zavarokra, gyengeségekre és negatív érzelmekre koncentráltak, amelyeket aztán a pszichológusok megpróbáltak kezelni több-kevesebb sikerrel. Az viszont már viszonylag gyorsan kiderült, az, hogy nincsenek tüneteink, nem vagyunk betegek, netán még problémáink sincsenek, sőt még csak nem is érezzük magunkat rosszul, egyáltalán nem jelenti azt, hogy jól lennénk, még kevésbé azt, hogy boldogok lennénk.
Ezt ismerte fel több pszichológus az ezredfordulón, ami aztán arra ösztökélte a kutatókat, hogy foglalkozzanak többet az emberi boldogság kérdésével és a betegség puszta gyógyítása mellett összpontosítsák figyelmüket a szellemi egészségre is. Ezzel született meg a pozitív pszichológia, ami az emberi természet pozitív oldalára helyezte a hangsúlyt, így az erényeket, az erősségeket és a pozitív érzelmeket emelte a középpontba. A kutatások ugyanis bebizonyították, hogy az apró pozitív érzéseknek sokkal nagyobb a jelentősége, mint azt korábban hittük: ma már pontosan tudjuk, hogy ezek nem a jóllétünk puszta „tünetei” vagy megnyilvánulásai, hanem sokkal inkább a megteremtői, ezért a pozitív pszichológia eredményeit nemcsak a szakmabeliekkel, hanem a pszichológia iránt érdeklődőkkel is érdemes megismertetni.
Ez a cél lebegett dr. Nagy Henriett klinikai szakpszichológus és egyetemi oktató előtt, aki Lehetnénk-e boldogabbak? című könyvében közérthetően, tudományos kutatásokkal és hétköznapi példákkal illusztrálva foglalja össze a pozitív pszichológia boldogsággal kapcsolatos megállapításait. A könyv első részében a szerző a boldogságtól való félelem jelenségét vizsgálja, vagyis azt, miért állhat elő olyan helyzet, hogy valaki el akarja kerülni az öröm hosszan tartó, intenzív átélését. Majd a második részben azt ismerhetjük meg, hogyan vélekedünk a hétköznapjainkban a boldogságról, pontosabban arról, mi tesz minket boldoggá. Talán nem nagy titok, de a legújabb kutatások sokszor élesen cáfolják azokat a mítoszokat, amelyek széles körben elterjedtek, ezért a szerző nagy hangsúlyt fektet ezeknek az ismertetésére. Ezt követően a boldogság különböző pszichológiai magyarázatait ismerhetjük meg a műből – ugyanis a pozitív pszichológia mostanra egészen konkrét megállapításokat tett ebben a kérdésben. Majd végül, az utolsó részből megtudhatjuk, hogy – az előzőek fényében – mi mindent tehetnénk a saját boldogságunkért, így Nagy Henriett műve nem marad meg az elmélet bemutatásánál, hanem hasznos útmutatót is nyújt az olvasóknak. És hogy a könyv így betöltse küldetését, a szerző számos boldogságnövelő feladatot is megfogalmazott benne, amelyek segítségével javulhat az önértékelésünk, mélyebbé válhatnak a kapcsolataink és optimistábban gondolkodhatunk, ami alapvető fontosságú ahhoz, hogy könnyebben megbirkózzunk mindennapi problémáinkkal.
Nagy Henriett: Lehetnénk-e boldogabbak? HVG Könyvek, 2020. 3900 Ft
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2021/11. számában jelent meg március 13-án.
