Pornóinfluenszerek, szelfikultúra, nomofóbia (no mobile phobia), fomo (Fear of Missing Out), paraszociális interakció, ghosting, sexting, bullying, celevízió – az elmúlt évtizedben kialakult fogalmak, melyek megmutatják, a médiafogyasztás milyen drasztikus hatással van az életünkre. Mindezt a legfiatalabb, aktív internetfelhasználó nemzedék képén keresztül lehet a legjobban szemléltetni – erről írt könyvet Guld Ádám, a Pécsi Tudományegyetem médiakutatója, aki az 1995 és 2010 között született, úgynevezett Z generáció médiahasználatát vizsgálja, de írásából kiderül az is, hogy ez a „trendszetter nemzedék” miként alakítja az idősebb generáció médiafogyasztási szokásait.
Guld könyvének kiindulópontja a társadalomtudományok által használt életkori besorolás, mely azon alapul, hogy melyik korcsoportot érték hasonló élmények, történelmi tapasztalatok. Míg a huszadik században egy-egy ilyen időintervallum 20–25 év volt, addigra ma ez lényegesen lerövidült, és ezzel egy időben – ahogy azt Guld Ádám megfogalmazza – a mediatizáció hatására új világrend született, a mindennapi életben való boldoguláshoz szükséges tudás átadása ma már a fiatalok feladatává vált.
Jelenleg hat nemzedék él egymás mellett, mely teljesen más technológiai, társadalmi, kulturális és gazdasági tapasztalatok alapján szocializálódott: az 1925–1945 között született csendes generáció számára először a rádió volt az egyetlen tömegmédium, az 1946–1964 között született boomergeneráció már tanúja volt a televízió térhódításának, az utána következő X generáció számára pedig a televízió határozta meg a személyiségfejlődést. Az Y vagy millenniumi generáció, azaz az 1980–1994 között születettek emellett már az internettel is ismerkedtek. Az őket követő Z generációra már digitális bennszülöttként kell tekintenünk, számukra nem léteznek határok, ahogy az interkulturalizmus is magától értetődő.
Az informatív és olvasmányos kézikönyv segít megérteni a Z generáció működését, azt, hogy mindennapos médiahasználatuk miként befolyásolja személyiségfejlődésüket. Guld Ádám feltevése szerint a digitális média a kizsákmányolás egy fajtájaként értelmezhető, hisz nemcsak az identitás alakulására és a döntésekre van hatással, de a szórakozástól a munkán át a társas és párkapcsolatokig minden élethelyzetet alapvetően átalakít. Épp ezért lenne fontos azoknak is megismerni és megérteni a működését, akik a fiatal nemzedéktől eltérően nem rendszeres felhasználók, ehhez pedig tökéletes segítséget nyújt Guld Ádám kötete.
Az említett fokozott használat egyik ártalmas következménye az eszközfüggőség (no mobile phobia), mely ugyanolyan negatív hatással van az idegrendszer működésére, mint az alkohol vagy a szerencsejáték. „Nem egy kutató úgy fogalmaz, hogy a média a vallás szerepét veszi át egy szekularizált világban. (…) Segít megbirkózni a világ nehézségeivel, identitást formál, közelebb hozza a társadalom különböző szegmenseit, a megemlékezés és a hagyományőrzés virtuális terévé alakul át” – írja Guld Ádám.
A könyv megdöbbentő adattal szolgál arról, hogy egy Z generációs fiatal átlagosan naponta valamivel több mint 6 órát tölt médiahasználattal, ami hétvégén akár a duplájára is megnőhet. Mindez komoly mentális és pszichés problémákat eredményez: a koncentrációhiány, az elmagányosodás, az önértékelési kényszer, a negatív testképzavar, a türelmetlenség és a bizalmatlanság mind megfigyelhető ennél a korosztálynál.
A legnagyobb problémát azonban a pornó széles körű elérhetősége miatti túl korai szexualizáció jelenti: mint az Guld Ádám könyvéből kiderül, 2020-ban az internetes adatforgalomnak már a 35 százaléka volt felnőtt-tartalom, ráadásul a fiatalok átlagosan 9–11 éves koruk között látnak először pornográf videót, nem beszélve az utóbbi időben egyre népszerűbbé vált pornóinfluenszerkedésről.
Mikortól beteges a pornófüggés?
Magyar kutatók vezetésével az egész világra kiterjedő online szexkutatás indult, amelynek segítségével a pszichológusok igyekeznek globális képet alkotni a különböző kultúrákban élő emberek szexuális viselkedéséről.
Guld Ádám a negatívumokon túl a digitális világ előnyeit is sorra veszi. A mai fiatalok a felgyorsult és több csatornán zajló párhuzamos tartalomfogyasztás miatt ugyan nem tudnak elmélyülten tanulni, de az információhoz sokkal gyorsabban hozzáférnek, ehhez pedig kreatív megoldásokat alkalmaznak, sokkal árnyaltabban gondolkodnak, fontos számukra az érvek és ellenérvek ütköztetése, de a tapasztalatok azt mutatják, fogékonyak a politika és a közéleti kérdések iránt is, fontos számukra, hogy véleményüket kinyilvánítsák egy-egy égető társadalmi kérdésben.
A Z generáció médiahasználata című könyv fontos olvasmány a jelenünkről, de előrevetíti, hogy milyen lesz az a jövő, amit ezek a fiatalok és a szokásaik alakítanak.
Guld Ádám: A Z generáció médiahasználata: jelenségek, hatások, kockázatok. Libri Kiadó, 2022. 4299 Ft
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2022/44. számában jelent meg október 28-án.
