A közösségi médiás robbanás felforgató erejét mutatja, hogy 2007-2008-as helyzetértékeléseket olvasni olyan, mintha több évtizedet ugrottunk volna vissza az időben. Gondolok többek közt a „kis kritikavitára”, amiben az irodalmi színtéren mozgolódók vitatták meg, mivel járhat az online nyilvánosság térhódítása. Akkoriban kezdtek megjelenni az irodalmi blogok, honlapok, így természetesen felmerült a kritika demokratizálódása/laicizálódása, az olvasók hangsúlyosabb jelenlétének kérdése. Ami magával hozta a hivatásos ítészek szerepének megkérdőjelezését is: valóban orientálnak írásaikban, vagy csak egymásnak írogatnak, tudományoskodó nyelvezettel kerülik, hogy egy-egy mű kapcsán a nagyobb társadalmi kérdésekről beszéljenek?
Jó évtizeddel később már egy jóval felborultabb közeget látunk, mint amit annak idején akárcsak elképzelni tudtak volna. Az aktuális állapotok felmérésében sokat segít ez a kötet, ami a BME és az ELTE Kommunikációs Tanszékei által szervezett konferencia előadásaiból született. Sorozatot ígérnek, és a folyamatok felgyorsulását látva lesz is bőven miről beszélni.
A címnek megfelelően három fejezetre tagolódnak a kötetbeli tanulmányok, a digitális fordulat szempontjából pedig két fő tendenciát különíthetünk el. A közösségi média egyrészt még jobban felforgatta a nyilvánosság szerkezetét: míg korában egy kiváltságos kör írhatott újságot, kritizálhatott művészeti alkotásokat, alakíthatta a közbeszédet, addig ma elég ehhez internetkapcsolat, illetve némi talpraesettség. Mélyi József vagy Havasréti József tanulmánya már azt a Facebook-világot veszi alapul, amiben a privát és nyilvános, szakmai és laikus közti határ teljesen elmosódott. Ez aztán magával hozta, hogy egy közösségi médiás thread is legalább olyan fontos, ha nem fontosabb hivatkozási alap lehet, mint mondjuk egy hetekig tartó sajtóvita. Így problémát jelenthet előbbiek tünékeny volta: évekkel később már gyakran visszakereshetetlenek, esetleg a bejegyző még el is tüntette őket, fontos forrástól fosztva így meg a nyilvánosságot. Az irodalmi blogok, közösségi oldalak vagy a Moly.hu is teljesen más alapra helyezte a véleményalkotást, ezt a kérdést Bárány Tibor elemzi egy esettanulmány tükrében.
A másik tendencia, amire Vincze Hanna Orsolya is felhívja a figyelmet, csak látszólag szól a teljes változásról, és inkább korábbi jelenségeket hoz vissza egy újabb köntösben. Erre példa a filterbuborékok esete, ami kapcsolatba hozható a visszhangkamra fogalmával is. Csak utóbbiban „a megerősítő hatás akkor is érvényesül, ha eltérő nézetekkel találkozunk.” A filterbuborék eközben teljesen felszámolja az adott közegen belüli eltérő véleményeket, így inkább jelenthet egy ellentmondásmentes teret. Csak hát, amire Vincze is rámutat: nem valamiféle teljesen új, váratlan jelenségekről van szó, a hatás pedig korábban is megvolt, csak épp az információs környezet alakult másképp. Persze, az algoritmusok kicsavarhatják a kezünkből a kormányt, de a szelektív észlelés korábbi korok újságolvasóira is jellemző volt. A digitális nyilvánosság jelenthet nehezítést is, de azt azért nehéz vitatni, hogy jóval inkább megkönnyíti a tájékozódást a korábbiaknál.
A kötet más és más területeket vizsgál, így a tanulmányok nem feltétlenül lesznek egyformán érdekesek mindenki számára. Jó példa Maróthy Szilvia amúgy fontos tanulmánya a tudományos tevékenység hozzáférhetőségéről. Lényegi kérdéseket vet fel, de ettől még nem biztos, hogy a nyílt forráskódok kérdése ugyanannyira lázba hozza az olvasót, mint mondjuk az HBO kelet-európai jelenlétével foglalkozó szöveg. És persze itt máris a tanulmányok egy visszatérő kérdésénél vagyunk: mi a tudományos szövegek célja, kikhez kell szólniuk, mennyire érdemes populáris nyelven megfogalmazni őket? A válaszunk leginkább az lehet, hogy többszólamúságra kell berendezkednünk. Mert a laikus olvasónak is éppúgy lehetnek értékes megállapításai, ahogy a hangsúlyosan a tudományos közegnek szóló tanulmányok is lényegi kérdéseket érinthetnek.
Kulturális iparágak, kánonok és filterbuborékok, szerk.: Bárány Tibor, Hamp Gábor és Hermann Veronika, Typotex Kiadó, 2020, 3600 Ft
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2021/31. számában jelent meg.
