A gombák talán a legfélreértettebb élőlények a földön (és az óceánok mélyén és a föld alatt és a növények, állatok, emberek szervezetének belsejében). Amikor gombáról beszélünk, alapvetően arra a fura kalapos „növényre” gondolunk, bár azért valamit sejtünk – leginkább bajaink okán – a penészgombákról, a kórokozó gombákról, az antibiotikum-termelő gombákról is. De ez a gombák világának még csak nem is a karcolgatott felszíne, inkább az árnyéka. Ezek az élőlények ugyanis szó szerint mindenhol jelen vannak a földön, és nem pusztán jelen vannak, de strukturális jelentőségük van, az ő működésük nélkül nem lenne élet (legalábbis ahogy mi ismerjük) – derül ki Merlin Sheldrake mikológus (gombakutató) Az élet szövedéke című könyvéből.
A gyerekeknek azt tanítják meg először a felnőttek a gombákról (érthető módon), hogy vannak közöttük mérgesek is. Ez az információ valóban életmentő lehet, de egyúttal egy életre determinálja, hogy a gyerek félelemmel, undorral fog tekinteni rájuk. Később sem lesz feltétlenül alkalma megismerni őket. A gimnáziumban azzal kellett szembesülnöm, hogy a biológiatanár növényeknek hitte a gombákat, én pedig nem tudtam meggyőzni arról, hogy nagyon el van tévedve.
Az élet szövedéke még azoknak is lenyűgöző könyv, akik hallottak már a hifákról (gombafonalakról), a micéliumról (a fonalak föld alatti szövedékéről, amelyek egyes értelmezések szerint akár egy teljes erdő talajára kiterjedő szuperorganizmust alkotnak), a mikorrhizáról (a micélium és a növények gyökereinek szimbiotikus kapcsolatairól) és a gombák ezer más csodájáról. A világon legalább kétmillió gombafaj él, bár jelentős részük mikroszkopikus, nélkülük talán a növények sem tudtak volna kilépni a szárazföldre (a növények kilencven százaléka ma is gombákat használ a tápanyagfelvételhez), ahogy az elhalt szerves anyag lebontása, és ezáltal a tápanyag megújítása sem lenne lehetséges. Sőt, a gombák az időjárást is befolyásolják, mert az általuk termelt sok megatonnányi spóra cseppképző magként szolgál az esőfelhőkben.
A gombák annyira fura szerzetek (gyökeresen különböznek az állatoktól és a növényektől is), hogy rengeteg megválaszolatlan kérdés lengi őket körül. Például értelmezés kérdése, hogy egy összefüggő, ezer szálon kapcsolódó földalatti gombapopulációt vajon sok egyednek vagy egyetlen óriás gombának kell-e tekinteni. A fákat összekapcsoló mikorrhizahálózatok, illetve az „értelmesen” viselkedő fonalrendszerek láttán egyes mikológusok gyakran emlegetnek valamiféle intelligenciát. Az élet szövedékében is felmerül ez, ami láttán a konzervatívabb biológusok elkezdik ráncolni a homlokukat (ami az ezotériára adott automatikus reakció), de ez a könyv mégis egyértelműen az utóbbi évek legérdekesebb, mégis legmegalapozottabb kiadványa a gombákról és az általuk működtetett élővilágról.
Merlin Sheldrake: Az élet szövedéke. Ford.: Sóskuthy György. Park Kiadó, 2022. 5999 Ft
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2022/51. számában jelent meg december 16-án.
