Bíró Zsófia A boldog hentes felesége című, eredetileg thrillernek szánt, de inkább gasztronómiai karcolatok egyfajta láncolataként összeálló első, akár formabontónak is nevezhető regényével – egy, a szerzővel készült interjú megfogalmazása szerint „lírai gasztropornó”-val – debütált tíz évvel ezelőtt. Ezt öt évvel később egy ugyancsak nem szokványos gyerekkönyv követte, amelyben szintén kulcsszerepet kap az evés: A macska mondja meg! a cicákhoz kapcsolódó cukiságfaktort kimaxolva igyekszik tudatos táplálkozásra nevelni. A most megjelent A kathar királynő nem az étkezés körül forog, ugyanakkor így is meglepheti és meghökkentheti azokat, akik hagyományos, a megszokott kereteken belül tébláboló olvasmányra vágynak.
Kérdés persze, hogy a formai keretek átépítésével mennyiben tudunk újat teremteni akkor, ha a tartalom nem mindig követi az újratervezés tempóját. A meráni Gertrúd tragédiája Katona József Bánk bánja óta van jelen erőteljesen a köztudatban, és jó eséllyel ennek tudható be az is, hogy ő azon kevés magyar királynék egyike, akinek alakját plasztikusan megőrizte a honi emlékezet. Hogy jól-e vagy rosszul, nyolc évszázad távlatából talán sosem tudjuk meg, a férj, II. András személye és cselekedetei körül szintén történtek át-, illetve újraértelmezések, a kultúra mezsgyéjén is (lásd legutóbb a balul sikerült Aranybulla c. tévésorozatot). Bíró Zsófi a A kathar királynő című könyvének fülszövege is új megvilágításról beszél, ami főként ott érhető tetten, hogy Gertrúd, azaz a szövegben így emlegetett Gertrudis szemszögéből láthatjuk a királynégyilkosságig vezető eseményeket és azok oksági összefüggéseit.
Sőt, ezeken túlra is bőven kitekintünk, a rendhagyó forma ugyanis nem csupán az erőteljes mai nyelvezetet jelenti, hanem azt is, hogy Gertrudis képes előre látni a történelem menetét. Így tisztában van azzal, hogy korát középkornak fogja nevezni a történettudomány, de oda-vissza is föl tudja gombolyítani a fonalat, ennek megfelelően például Szent István vallásszervezésének erőszakosságát a téeszesítéshez, kíméletlenségét a padláslesöpréshez hasonlítja. A napjainkra hajazó narráció és nézőpont alkalmazása persze önmagában nem föltétlenül újdonság, gondoljunk csak Szabó Magda történelmi drámáira, köztük A meráni fiúra, amely IV. Béla szemszögéből utal vissza a gyilkosságra, főleg annak utórezgéseire. Bíró Zsófi a regényében ugyanakkor a halála előtti pillanatokban elmélkedő Gertrudis afféle mindenek fölött álló személy, akinek pontos tudomása van előre- és visszamenőleg számos dologról, arról is, hogy Katona miért úgy írta meg a drámáját, ahogy – mert hitt Bonfininek. Egyébként Bíró Zsófia is először a színpadra szánta az ő verzióját, legalábbis interjúk tanulsága szerint, ebből lett mostanára regény.
Mégpedig misztikus történelmi regény, ekként aposztrofálja a kiadó. A misztikumot a katharok szállítják, akik közé Gertrudis is tartozik – a szerző sokakkal ellentétben tisztában van azzal, hogy a magyar nyelv miért és hogyan tesz különbséget királyné és királynő között –, de előjönnek a templomosok is, na meg némi démonológia, valamint egy alkimista, aki korát megelőzve „nem egy középkori alattvaló, hanem öntudatos, reneszánsz polihisztor”. Mindez olyan kijelentésekkel fölturbózva, hogy „februárban Magyarország államformája háztáji, vallása disznótor” (hogy azért mégis adjunk a gasztronómiának), meg hogy „bármit és bárkit meg lehet hamisítani, ha nem illik az aktuális világképbe”. És miközben „az egyébként megalapozatlan önbizalommal” bíró András az Aranybullát „marketingeli”, Gertrudis azért is fölnéz néhai apjára, mert amaz „tudta, hogy ha hagyják őket, a nők nem kizárólag dekorációs célokra és tenyésztésre alkalmasak”.
A kathar királynő hangsúlyos megoldásait tekintve formabontó regény, számos, gyakran a meghökkentősége miatt találó megállapítással. Közben azonban túlságosan elvész saját újszerűségében: hiába a Katonáéval és a hagyományokkal feleselő nézőpont, az ötletesen fölállított kereteket a szöveg nem tudja maradéktalanul kitölteni. Ígéretes, végül mégis kevesebbet ad, mint amennyit kínál.
Bíró Zsófia: A kathar királynő. Európa Kiadó, 2024. 5299 Ft
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2024/45. számában jelent meg november 8-án.
