Egy másik világtörténet

Egy másik világtörténet

Peter Frankopan Justinianus bizánci császárt ábrázoló maszkban (Fotó: Peter Frankopan/Twitter)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Tudom, nagy bátorság ezt kijelenteni, de szinte biztos vagyok abban, hogy még soha nem olvastam hotellánc-tulajdonos, horvát krikettjátékos, oxfordi sztártörténész által írott jobb könyvet a Selyemutaknál. Peter Frankopan napjaink egyik legnépszerűbb történész írója, eddigi legnagyobb sikerű könyve pedig egyértelmű magyarázatot ad a szerző hírnevére.

A Frankopan család a legősibb horvát nemesi családok egyike (bár Magyarországon a Frangepán névváltozatot használták inkább). Hogyan hívnak így egy ízig-vérig a brit elitbe ágyazott oxfordi történészt? Nos, Horvátországban sokak szerint egyszerűen ellopták a jól hangzó történelmi nevet, amelynek jogos birtokosai már évszázadokkal ezelőtt kihaltak. A brit Frankopanok persze másképpen látják mindezt.

Peter Frankopan apja Louis Doimi de Lupis néven született Jugoszláviában, majd kivándorolt Angliába, ahol megcsinálta a szerencséjét. A Stockholmi Egyetem jogi professzorát vette feleségül, ő lett Peter anyja. A gyermekei az arisztokrácia legfelsőbb köreibe nyertek bebocsátást. Peter az etoni középiskola után a Cambridge-i Egyetemen tanult tovább, ahol természetesen az evezőscsapat tagjaként vitézkedett az ősi rivális Oxfordi Egyetem ellen. Utóbbi egyetemen folytatta tanulmányait, és szerzett PhD-t történelemből.

A nővére, Paola is kivételes pályát futott be. A Cambridge-i Egyetem klasszika filológia-szakja után a Sorbonne-on szerzett filozófusdiplomát, majd férjhez ment Lord Nicholas Windsorhoz, a királyi család közepesen jelentős tagjához (Eduárd kenti herceg legkisebb fiához). Szabadidejében a Tatler és az amerikai Vogue magazinoknak ír cikkeket.

Visszatérve a szerzőhöz, csak 2000 óta nevezi magát (családtagjaihoz hasonlóan) Frankopannak, miután horvát nemesi oklevelekkel bizonyították (szerintük), hogy a hajdani arisztokrata család ki nem halt ágának leszármazottjai. Előfordul, hogy Horvátországban magát hercegnek, feleségét pedig hercegnének nevezteti. Mindenesetre sok szálon kötődik Horvátországhoz. Imádja a krikettet, és tagja a horvát krikettválogatottnak is (a helyi szövetség elnöklete mellett). Emellett alapítványán keresztül sok tehetséges horvát fiatalt támogatnak brit tanulmányi ösztöndíjakkal.

A történész felesége, Jessica Sainsbury sem akárki. Az ő vezetékneve is ismerős lehet, hiszen így hívják az egyik legnagyobb brit szupermarketláncot is – nem véletlenül. Jessica üknagyapja alapította a bolthálózatot, a családban egymást érik a lovagok és a lordok. A férjével összesen 14 millió fontos (5,7 milliárd forintos) vagyont kezelnek. Közösen birtokolják az A Curious Group of Hotels nevű szállodaláncot, amelynek vannak hoteljei Londonban, Amszterdamban, Párizsban is. Utóbbi étterme Michelin-csillagos.

Mindezek fényében kissé meglepő, hogy Peter Frankopan saját jogán is elismert történész, az Oxfordi Egyetem professzora, és az egyik legkeresettebb történelmikönyv-író jelenleg a világon. Az első könyve a keresztes háborúkról szólt, ezután írta meg legsikeresebb könyvét, a Selyemutakat. Azóta ennek folytatását, az Új selyemutakat is kiadták.

A Selyemutak – ahogy alcíme is mutatja – egy új világtörténetet igyekszik felrajzolni. Egy nem Európa-centrikus világtörténetet. Frankopan érvelése szerint ugyanis a modern civilizáció bölcsője nem a Földközi-tenger térségében volt. Nem a rómaiak, a görögök vagy az egyiptomiak gyermekei vagyunk, hanem a világrengető tettek kezdetben sokkal keletebbre, a Kaukázuson is túl, a mai Irán és a -sztánnal végződő nevű országok területén történtek.

A szerző, aki az Oxfordi Egyetemen a Bizánci Tudományok Központját vezeti, a civilizáció fejlődését tekinti át a keleti birodalmak szemszögéből, és ebben a történetben kulcsfontosságú szerepet játszik a kultúrák közötti összeköttetést biztosító selyemút. A kereskedelmi útvonalon (pontosabban útvonalak hálózatán) persze korántsem csak selymet szállítottak, maga a kifejezés viszonylag új és európai eredetű. 1877-ben ötölte ki Ferdinand von Richthofen német geográfus. Ha esetleg a név ismerős, az nem a véletlen műve, az illető unokaöccse, Manfred von Richthofen ugyanis Vörös Báró néven lett az első háború legismertebb vadászrepülő-ásza.

A könyv jegyzetek nélkül is több mint 500 oldal, és igyekszik átfogó képet nyújtani a keletre tolt hangsúlyú világtörténelem mozzanatairól. A Perzsa Birodalomtól a keresztes hadjáratokon, a mongolok (tatárok) felemelkedésén át Mohamedig és Arábiai Lawrence-ig rengeteg mindenről ír Frankopan, az embernek nagyon gondolkoznia kell, ha a könyvből hiányzó közel-keleti vagy belső-ázsiai történelmi momentumot akar találni.

A történet szövedékét mégis a selyemút tartja össze, ez a hálózat tette lehetővé, hogy a karthágói hatalmasok már két évezrede is kínai selymet viseljenek, a rómaiak indiai fűszerekkel főzzenek, de a folyamat ellenkező irányban is működött: a gazdag perzsák a mai Provence területéről származó cserépedényeket használtak. A selyemút azonban korántsem volt a kultúrák közötti jó szándékú együttműködés médiuma: a pestis és népirtó hadseregek legalább annyiszor utaztak rajta, mint a kereskedelmi áruk és a tudományos ismeretek.

Peter Frankopan: Selyemutak – Egy új világtörténet. Ford.: Makovecz Benjamin. Park Könyvkiadó, 2020. 6950 Ft

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang újévi számában jelent meg.

Címkék: selyemút