Szép az, ami érdek nélkül tetszik. A közhellyé lett Kant-megállapítást bizonyosan tudják idézni azok is, akik még életükben egy filozófiakönyvet sem vettek a kezükbe. De mit is jelent pontosan, hogy valamihez nem fűződik érdekünk? Tudunk-e önmagában gyönyörködni egy dolog szépségében anélkül, hogy valamit mondjunk ezzel magunkról is? És felállítható-e olyan objektív szépségmérce, ami alapján bizonyosan azzá lehet nyilvánítani művészeti tárgyakat, épületeket, vagy akár terítéket, szobabelsőt, állólámpát?
Ezekre a kérdésekre is keresi a választ 2009-es könyvében Roger Scruton. A szépről című kötet most jelent meg magyarul, de témája örökérvényű, aktuális lehet bármikor, mint az élet alapvető jelenségeire rákérdező munkák általában.
Persze, a konzervativizmus egyik jelentős alakjáról van szó, ami nemcsak a példaként hozott klasszikus művek során látszik, de már a kiindulóponton is. Scruton azzal nyit, hogy felteszi a kérdést: amikor a legnagyobb angol festő tiszteletére alapított Turner-díjat évről évre valami „kérészéletű jópofaság” kapja, az nem azt bizonyítja-e, hogy az ízlés teljesen relatív, és nem is érdemes vitatkozni róla?
Scruton ezt visszautasítja, szerinte a szépség olyan egyetemes érték, amely racionális kultúránkban gyökerezik, és aminek alapján joggal hozhatunk ítéletet egyik-másik műalkotás felől. Miközben ez nem olyan dolog, ami tanulható, elsajátítható lenne, így „az én ítéletem megformálásához tapasztalati élményre van szükség.”
Elhunyt Sir Roger Scruton | Magyar HangAkkor is így van ez, ha mondjuk egy kritikus véleményében annyira bízunk már, hogy úgy gondoljuk, amit ő méltat, az nekünk is tetszeni fog, amit pedig nem szeret, az kevésbé. Így van ez, és épp ezért szeretjük újra- és újraolvasni kedvenc verseinket, regényoldalainkat akkor is, ha tartalmilag már megfejtettük őket, tisztában vagyunk jelentésükkel. Mégsem adja meg egy kivonatos történetismertetés azt az élményt, mint maga a műalkotás, annak sajátos rendbe fűzött soraival.
Scruton vizsgálja funkcionalitás és esztétikai sikeresség (látszólagos) szembekerülését, ahogy azt is, min bukik meg az érdeknélküliség tétele. A szépség mennyiben lehet indoka döntéseinknek, és mikor csak áltatjuk magunkat, amikor éles különbséget vonunk külső és belső szépség között? Mennyiben relatív a szépség, mikor nem az? És hogyan viszonyul mindehhez a divat, mennyiben következnek belőle esztétikai ítéleteink?
A szerző olyan kérdéseket feszeget, amelyekkel mindannyian szembekerülünk a hétköznapokban, öntudatlanul is állást foglalva úgy, hogy a kérdéseket valójában fel sem tesszük magunknak. A 75 éves korában elhunyt konzervatív gondolkodó élvezetes, könnyen olvasható könyve segít benne, hogy tisztábban lássunk a legalapvetőbb esztétikai kérdésekben is. Politikai nézetektől függetlenül, mindenkihez szólva, aki valaha is elgondolkozott rajta, mi mindent tekinthetünk szépnek ezen a világon.
Roger Scruton: A szépről. Fordította: Orosz István, MMA Kiadó-MMKI, 2019, 3500 Ft
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/3. számában jelent meg január 17-én.
A Könyvesház rovatunk további cikkeiért kattintson ide! Ha a történelem érdekli, akkor Időgép rovatunkat érdemes figyelnie! Ha pedig a tudományos cikkeinket keresi, azokat itt találja!
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2020/3. számban? Itt megnézheti!
