Suntem Rival, o trupa de metal! – adta a közönség tudtára a kolozsvári Diákművelődési Házban Borza Péter. Ősz volt, felhők kavarogtak a házsongárdi sírhelyek fölött, a mikrofonba kiabált köszöntés pedig azt jelentette: „Mi vagyunk a Rival, a mi zenénk a metál!” A jól sikerült koncert után félrehívta az énekest pár vasalt nyakkendős pasas. Közölték vele, hogy jobb lenne, ha ettől fogva nem lépne színpadra az együttese. Ellenkező esetben előfordulhat, hogy a zenekar tagjai a Duna-csatornánál találják magukat. Borza Péter biztos volt benne, hogy ez nem sok jót jelent. 1986-ot írtunk, és úgy tűnt, a hangos fémzenéért nem sok Szekus rajong.
Zilahi Csaba Erdélyi magyarock 1970–2010 című, a közelmúltban napvilágot látott kötetében elképesztő történeteket olvashatunk. Hasonlókat a fentihez. A Fáraó és az Echo Rock Band gitárosaként a szerző az elsők között játszott a kincses városban Edda- és Piramis-dalokat, így amellett, hogy újságíróként évtizedek óta foglalkoztatja az erdélyi gitárzene múltja és jelene, belülről is jól ismeri a közeget.
Az olvasmányos, jól adatolt és bőségesen illusztrált könyv különleges erénye, hogy bár zömmel a főszereplők mesélik el benne a koncertezéssel, a lemezkészítéssel vagy éppen a falakba ütközéssel kapcsolatos emlékeiket, a remek szerkezetnek köszönhetően az együttesek magánmitológiáiból kirajzolódnak a lokális és regionális erővonalak, színterek. Az Erdélyi magyarocktól egyszerre kapunk tehát dermesztő és mókás sztorikat, vaskos tényanyaga azonban arra is alkalmassá teszi a kötetet, hogy egy jövőbeli, mélyebb analízisnek kiinduló- és támpontja legyen.
„Az erdélyi és székelyföldi rock and roll története a Siculussal kezdődött” – szögezi le a szerző, és háromszorosan is igaza van. Siculusnak hívták ugyanis a székelyudvarhelyi formációt, amely a hatvanas évek második felétől az elsők egyikeként játszott táncdalokat, róluk kapta a nevét az 1968- tól üzemelő Siculus Klub, amely négyszer is otthont adott a Siculus-fesztiválnak – ahol magyar nyelvű, saját dalok mérettek meg a közönség előtt. A dzsessz-zongoristából a Román Televízió Magyar Adásának zenei szerkesztőjévé lett Boros Zoltán volt a seregszemle legfőbb facilitátora. Rengeteget köszönhet neki az erdélyi magyar könnyűzene.
Bár a bölcső Székelyföldön ringott tehát, a legkorábbi bandák a határ közelében alakultak. A Metropol Group Nagyváradról, a Mikron Szatmárnémetiből, a Garabonciás Temesvárról indult. Tipikusnak számított nyáron a tengerparton játszani, ősztől tavaszig pedig szállodákban, éttermekben pengetni a húrokat. Később egyetemi- vagy munkásklubok jöhettek szóba még. Persze csak atesztált, vagyis a magyarországi ORI-vizsgához hasonló minősítésen átesett együttes adhatott efféle helyeken műsorokat. A fellépések előtt a Román Kommunista Párt kultúrosai alaposan átnyálazták a dalszövegeket. Előfordult, hogy cenzúráztak egy-egy Eminescu-verset is. Szigorúan őrizték a sáncokat, így az állami lemezgyár 1990 előtt mindössze négy magyar nyelvű nagylemezt nyomott.
Az itthoni óvatos olvadással szemben Romániában az átmeneti engedmények korával esett egybe a beat- és rockzene születésének ideje. A hetvenes évek közepéig több intézmény segítette fellépéshez vagy felvételhez a zenekarokat, ezután viszont a diktatúra megkeményedett. Megszűntek a magyar nyelvű tehetségkutatók, 1985-ben pedig elhallgattak a regionális rádióadók és leálltak a televízióban sugárzott Magyar adások is – ennek következtében az addigi országos mezőny regionális vagy még inkább lokális szcénákra szakadt. Épp ezért pompás döntés, hogy a könyv városról városra mutatja be négy évtized legfontosabb blues-, rock-, folk- és metálzenekarait.
A közel száz együttes között megismerjük a Téglagyári Megálló nevű vásárhelyi bandát. Megtudjuk, hogy a tagok szívesen játszottak pizsamában, hogy kifejezzék: jelentős és változatos erdélyi rockzenei kultúráról álmodnak. Zilahi Csaba kötetét olvasva úgy fest, ha megkésve és viszontagságos módon is, de a vágyuk teljesült.
Zilahi Csaba: Erdélyi magyarock 1970–2010. Exit, 2022. 8500 Ft
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2022/30. számában jelent meg július 22-én.
