Három évvel ezelőtt életemben először – de nagyon remélem, nem utoljára – Portugáliában jártam. Álltam Lisszabonban a Belém negyedben, a Felfedezések emlékműve előtt, és azon tűnődtem, hogy ez a kicsi, egyébként nem is különösebben harciasnak tűnő nép a XV. században hogyan hódíthatta meg a fél világot.
Azt most, Roger Crowley könyvét olvasva tudtam meg, hogy a portugálok mai jámborsága hat évszázaddal ezelőtt nem volt éppen jellemző. Az Atlanti-óceán partján élő, a nagy vizet bámuló portugálok sokáig irigykedve lesték a nem is túl távoli Velencét, Genovát, a gazdag kereskedővárosokat: ők maguk, bár Portugáliában volt (és persze van ma is) „Európa hajóorra”, a kontinens legnyugatibb pontja, becsületes nevén a Szent Vince-fok, kimaradtak a kalmárkodás áldásaiból.
Ez változott meg akkor, amikor egy felderítő expedíciójuk elérte a marokkói Ceutát, a muszlim kikötőt, amely a kelet felé irányuló kereskedelem egyik fontos találkozópontja volt. Korábban megannyi nép fiai jártak már arra, hogy aztán békében távozzanak, ám a portugálok nem teketóriáztak: a várost porig rombolták, irtózatos pusztítást végeztek, és megvetették itt a lábukat. Ez jelentette a portugál hódítások kezdetét – az elkövetkező évtizedekben következtek (a teljesség igénye nélkül) a Madeira-, az Azori- és a Zöld-foki-szigetek, Mozambik, Brazília, aztán – már a XVI. században – Goa, Malakka gyarmatosítása, Makaó bérbevétele.
A portugálok jellegzetes hajótípusukon, a karavellákon járták a világtengereket. Ez a viszonylag kis alkalmatosság mozgékony volt, háromszög alakú vitorlái jóvoltából pedig akár szélcsendes időben is haladni képes. Alacsony merülése miatt ráadásul kiválóan alkalmas volt arra, hogy felhajózzanak vele a folyók torkolatain.
Ideális hódító hajó tehát. A Vasco da Gama és társai nevével fémjelzett történelmi korszak, tudjuk meg a Hódítók – Hogyan kovácsolta össze Portugália a történelem első tengeri világbirodalmát? című könyvből, bőven túlmutat önmagán: ez a korszak indította el ötszáz esztendő nyugati terjeszkedését, működésbe hozva a globalizáció azon erőit, amelyek máig alakítják világunkat. És ennek a korszaknak, derül ki szintén a tárgyalt műből, eddig viszonylag csekély figyelmet szenteltek a történetírók.
A hiány pótlása megtörtént: Roger Crowley könyve nagy alapossággal és részletességgel, ugyanakkor mindvégig olvasmányosan mutatja be a portugálok két nagy évszázadát, amelynek során hihetetlen vagyonra és hatalomra tettek szert. Ám a vagyont felélték, így a nagy hódítások után kis túlzással ugyanolyan ágrólszakadtak voltak megint, mint annak előtte. A Hódítások nagy erénye, hogy nemcsak a portugál birodalom működését, mechanizmusait tárja fel, de azt nemzetközi kontextusba is helyezi. Így az olvasó megérti, miért írta Fernando Pessoa: Görög vagy római lehet véges hab, / de végtelen a portugál.
Izgalmas és mélyenszántó történelmi olvasmány a Hódítók, ami korántsem csupán a história iránt érdeklődőket kötheti le. A fordítás és a szerkesztés pedig nagyon igényes, az olvasót sem sajtó-, sem egyéb hibák nem akasztják meg a mű fogyasztásában.
Roger Crowley: Hódítók. Ford.: Hegedűs Péter. Park Könyvkiadó, 2019. 4990 Ft
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/23. számában jelent meg, 2019. június 7-én.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/23. számban? Itt megnézheti!
